„Bontogatják a zászlót a páncélfejű srácok” – dalok a zászlókról

Nemcsak himnuszokban, de popdalokban is benne van a zászló-motívum – igaz, ezek legtöbbször forradalmi, politikai dalok átdolgozásai vagy pedig olyan dalok, amelyek szorosan kapcsolódnak egy-egy néphez, országhoz, illetve konfliktus-helyzethez, mint például 1956, a második világháború vagy a vietnámi háború. Dalválogatásunkban Amerika, Írország, Románia és Magyarország villannak meg ilyenféleképpen.

A Csillagos, sávos lobogó, tehát az Egyesült Államok himnuszának Jimi Hendrix-féle előadása rocktörténelmi pillanat. 1969 augusztusában, a woodstocki fesztiválon készült ez a koncertfelvétel, Hendrix a harmadik nap hajnalán, már világosságban játszott. Ebben a néhány percben nagyjából minden benne van, amit a korról tudni kell. A dalnak van stúdióverziója is, illetve természetesen megszámlálhatatlan feldolgozása, de az isteni Jimi pszichedelikus szétgitározásában egyszerűen fantasztikus és tökéletes.

Johhny Cashnek soha nem kellett a szomszédba mennie egy kis lázadozásért, közéleti odamondogatásért vagy éppen az Egyesült Államok történelmének „elemzéséért”, azért, hogy miért van minden úgy, ahogy van. Az 1974-ben megjelent lemezének címe, a Rongyos zászló című szerzeménye tulajdonképpen egy elmondott beszéd, egy több mint három perces monológ Amerikáról, annak történetéről.

Mozgalmi dalnak is beillik, a Los Angeles-i, ír-kelta punkot zúzó Flogging Molly egyik legismertebb dala, amely tulajdonképpen egy régi ír dal feldolgozása. A több évszázadnyi ír szabadságmozgalomban bizony sok ilyen dal született. A dalnak van magyar fordítása is, Megtépett zászló címmel, a Firkin együttes magyarosította, pontosabban annak első énekese, az udvarhelyi Marthy Barna révén. Koncerten nagyon ugráltatós, éneklős darab.

1977 és 1990 között a „Tréjkulórt" minden reggel el kellett énekelni az iskolában, úgyhogy aki 1985 előtt született, az nagyjából vágja az első szakaszt. Egyébként a dal Porumbescu szerzeménye, a szöveget addig csiszolgatták az elvtársak, amíg 77-re készen lett, lehetett „bedekretálni” a köztudatba. A műalkotás magát a román zászlót, a francia mintára megalkotott trikolórt énekli meg, illetve a kommunizmus mindenek felett álló és tündöklő szükségességét.

A Bikini volt az egyik első magyar rockzenekar, amely az 1989-es romániai rendszerváltást követően már a következő év elején koncertezni jött Erdélybe. 1990. február 24-én és 25-én két teltházas koncertet adott a temesvári Olimpiai csarnokban, s ebből Temesvári vasárnap címmel egy koncertlemezt is megjelentetett. A Lyuk a zászló közepén című dal szövegét Dévényi Ádám írta. Az említett lemez címadó dala a zenekar azóta elhunyt gitárosának, Daczi Zsoltnak a szerzeménye: az akkor mindössze 20 éves zenész olyan számot alkotott, amiben legalább annyira benne van a romániai forradalom, mint a Hendrix szólóban a vietnámi háború.

„Veres zászló leng, lengeti a szél” – vissza a kommunizmusba, a Beatrice 1990-ben jelentette meg a Gyermekkorunk lexebb dalai című albumát, amin többek között mozgalmi dalokat is feldolgoznak jó rockos-punkos hangzásban. Közülük az egyik az Amuri partizánok dala, ami eredetileg egy 19. századi orosz katonai induló volt, de a bolsevik hatalomátvétel (1917) után kitört polgárháborúban a „vörösök” egyik indulója lett. Értelemszerűen a második világháború után a Kelet-Európára rátelepedett kommunizmusban a többi csatlósállam is a saját nyelvére kellett, hogy formálja az indulót.

A háború miatt egy nagyon-nagyon aktuális szerzemény, amelynek szövegében több olyan rész is van, ami nagyon talál napjaink háborújára: „Elvakult agyú szörnyek jönnek / vasba zárnák az ember álmait, vágyait / végrehajtják a végső tervet, / üldözik, akit asszony szült / E lázadó csillagon”. A nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legjobb magyar progresszívrock-együttese, az East tulajdonképpen 1956 emlékére szerezte ezt a nagyon szuggesztív dalt a kilencvenes évek elején.

A Republic azonos című lemezén már hangsúlyosabb az ún. közéleti szövegek szerepe, a címadó dal mellett az Ezt a földet választottam is ilyen, de néhány szerelmes ballada is helyet kapott, például a Gurul a kő és a Ha még egyszer láthatnám. A Zászlók a szélben érdekes, (ön)ironikus szöveggel van ellátva, jó, ha többször is meghallgatja az ember.