Egy csokor vallomás Bács Béla Jánostól

Szépszerelmemnek – így szól a kötet ajánlója, és egy teljes ciklust foglal magába azon írásokból, amelyek a 2016–2019-es időszakban születtek. A csíkszeredai szerző által készített fotók pedig valamilyenképpen rezonálnak a szövegekre, ugyanakkor önmagukban is értelmezhetőek.

„Egy hangulatot, vágyakozást, magányt, félelmet, utazást közvetít egy-egy fotó is, és reményeim szerint úgy egészítik ki az írásokat, hogy a fotográfia nyelvezetén is elmondanak valamit. Már a korábbi köteteimben cím nélkül jelentek meg a fotóim. Idősebb, tapasztaltabb fotós barátaim javaslatára döntöttem így annak idején, és maradt ez így ez alkalommal is. Azt mondták, a cím már egy bizonyos értelmezési irányba mozdítja, kényszeríti a szemlélőt. Most viszont továbbléptem, és arra gondoltam, a verseknek, prózának se legyen címe, hiszen itt is érvényes, hogy az én látószögem befolyásolja az olvasót. Így hát megpróbáltam címek nélkül, lássuk, hogyan fogadja ezt majd az olvasó” – mutatott rá Bács Béla János.

A szövegek születése kapcsán elmondta, a versek esetében általában azonnal, villanásszerűen fogalmazódik meg benne egy sor, és az hozza maga után a többit. A rövidprózánál pedig egy hangulat születik meg előbb, és ahhoz keres szereplőket, hogy megszülessen az a fajta feszültség, amely képes visszaadni azt a hangulatot, amelyet meg szeretne írni.

A szerző mind a négy kiadványához, így a legújabbhoz is Elekes András, a Csíki Hírlap korábbi publicistája írta a fülszöveget.

„Mindenik kiadványa az írás és a kép ötvözete. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindig nagymértékben érvényesült nála a környezetnek, a minket körbevevő világnak a nagyon pontos megfigyelése, azokból az emberi tényezőknek a kiemelése, az, hogy sok minden mennyire az emberi tényezőkön múlik. A régebbi prózai szövegei mind erre vonatkoznak. Ugyanakkor pedig, mindenik írása, beleértve a legutóbbi szabadabb verseket is, egyre inkább haladnak a vallomásos írások felé. Annak idején Babits Szent Ágoston vallomásairól elmélkedve, hiányolta a magyar irodalomból a vallomásos írásokat. Lehet, hogy abban a pillanatban, az 1930-as években igaza volt, viszont minden egyes írás valamilyen formában rámutat az írójára, akár akarja az író, akár nem, de vallomás az önmagáról” – fejtette ki Elekes András. Úgy véli, ezt Bács Béla mindig is szinte tudatosan vállalta. Az írásai mögött mindig az ember állt. „Egyrészt az emberi jelenség maga, másrészt az az ember, aki ezeket a jelenségeket megfigyeli és okulásunk céljából ezt próbálja lejegyezni. A jelenlegi kiadványa is méginkább a vallomásos írásoknak megfelelő, ugyanakkor hatalmas bátorság is részéről, hogy mindezt tudja vállalni.”

Hozzátette, ezekben a szövegekben Bács Béla szinte egész élete benne van. Az, ahogy a világhoz, a nőkhöz, az emberi kapcsolatokhoz viszonyul. S az az olvasó is felismerheti ezt, aki csak úgy ismeri Bács Bélát, mint aki nyugodt lépésekkel, elmélkedve baktat végig a városon.

Az új kötet megjelenéséről a szerző kifejtette: olyan, mint amikor egy gyümölcsöskosarat valakinek felajánl. „Én amikor már szedegettem, megismertem ezeket a gyümölcsöket, és a kötetben útjára engedem, felajánlom másoknak, érdeklődőknek, olvasóknak. Tudatában vagyok ennyi idő után, hogy saját életet kezd élni a kötet, a szövegek. Korábbi visszajelzésekből tudom, hogy másokban egészen másként rezonálnak, mint amit én éreztem. De remélem, hogy az olvasóimnak is ugyanolyan örömet szereznek, mint amilyent nekem is akkor, amikor megszülettek, amikor csokorba gyűjtöttem őket.”

A könyvet a Gutenberg könyvesbolt-hálózat fogja forgalmazni. A sors vagy a véletlen úgy hozta, hogy a kötet éppen olyan időszakban jelenik meg, amikor a címben szereplő Ölelj át! felhívástól megriadhatnak az emberek – mutatott rá Bács Béla. „Ez az ölelés – reményeim szerint – nem jelent veszélyt, hacsak nem annak a veszélyét, hogy szabaddá tesz, megélhetjük érzelmeinket, miközben sebezhetővé válunk. Ezeknek a „sebeknek” azonban boldog percek, napok, évek lehetnek a következményei” – zárta a beszélgetést a szerző.