Indult Szombatfalváról. Kilépett a Marthy Dharma a „munkaerőpiacra”

Katona Zoltán 2019. június 06., 17:38

Székelyudvarhelyen is fellépett zenekarával múlt héten Marthy Barna – ez volt az első alkalom, amikor a Budapesten működő, viccesen Marthy Dharma nevet viselő együttes a frontember szülővárosában állt színpadra. A 43 éves Marthy Barna azonban nem a zenekar 2016-os megalakulásakor kezdte a muzsikálást, illetve a dalszövegírást.

Fotó: Facebook/MarthyDharma

Udvarhelyinek, pontosabban szombatfalvinak vallja magát (szülei és testvére ma is a város ezen a részén élnek, bár nem ott, ahol a gyerekkori házuk áll) Marthy Barna, aki már középiskolai éveiben, a kilencvenes évek elején játszott rockzenekarban, a Villon együttes neve talán ismerősen cseng a mai negyvenesek körében.

Fotó: Facebook/MarthyDharma

A csapat főleg klasszikus feldolgozásokat játszott akkoriban, aztán a progresszív rock felé is kalandozott: egyik frontembere, a gitáros-énekes Barna azóta is zenél, illetve társai közül Demeter Szilárd (a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi igazgatója) a Loyal együttes basszusgitárosa, a gitáros Hadnagy Árpád pedig hangmérnökként dolgozik Ausztriában.

Barnát akkoriban gyakran lehetett látni házibulikon, parkokban Beatles-dalokat pengetni és énekelni, a színpad egyáltalán nem volt idegen tőle, hiszen helyi amatőr színjátszócsoportot is alakított a barátaival.

És akkor még egyszer jött a zene...

Marthy Barna Debrecenben járt egyetemre (civilben angoltanár), 2001 óta Budapesten él, ahol sok mindennel foglalkozott, többek között

volt büfés, amatőr színész és jegyszedő is egy moziban.

Még Debrecenben egy nagyon sikeres diákszínjátszó csoport és egy fesztivál motorja volt, de igazából a zenélés vonzotta.

Fotó: Józsa Levente

2008-ban került énekesnek a Firkin nevű együttesbe, amelynek hat és fél évig volt a frontembere: ez a csapat volt akkoriban a legnépszerűbb magyarországi kelta-ír punkformáció, amely a két legnagyobb nemzetközileg ismert név, a Dropkick Murphys és a Flogging Molly nyomdokain haladt, nem is kis sikerrel, amelyben Marthy Barnának is komoly része volt. Mást ne mondjak, elkezdte „magyarítani”, illetve székelyesíteni az ír dalokat, amellyel nemcsak idehaza, a Székelyföldön adott néhány 201-es koncerten arattak nagy sikert, hanem Magyarországon is.

2015-ben kilépett a zenekarból, de egy év múlva ő is részt vett azon a Fonogram-díjátadón, amelyen az együttes Finger in the Pie című lemeze nyerte a rangos díjat a világzenei kategóriában – lévén, hogy a lemez dalainak többségét ő írta.

Fotó: Józsa Levente

A Fonogram-díj jót tett Marthy Barna karrierjének, az együttesből való kilépését követően sok-sok egy szál gitáros estet tartott különböző budapesti kocsmákban, vásárokon és más helyszíneken – természetesen egyedül már könnyebb volt hazajönni Székelyudvarhelyre is, mint zenekarral, így szülővárosában is több alkalommal lépett fel, s nemcsak az általa „féltő műgonddal” összeválogatott feldolgozásokat (ezek főleg Beatles-, Johnny Cash-, Sting-, Chris Isaac-, Ed Sheeran-, Leonard Cohen-szerzemények) adta elő, hanem a saját szerzeményeit is. Így történt, hogy a mostanára már meghangszerelt és a 2016-ban létrejött Marthy Dharma együttes repertoárjába bekerült szerzemények a maguk egy szál gitáros verziójában is hallhatóak voltak a különböző helyszíneken.  

Fotó: Józsa Levente

A Marthy Dharma formációt tehát három éve hozta létre Marthy Barna – a zenekar neve az ő vezetéknevével kezdődik, a második szó (dharma: világrend) pedig arra utal, hogy az énekes-frontember koreai zen-gyakorló. Barna néhány éve a magyarországi zen-szerzetes, Csong An Szunim egyik tanítványa, évente többször is részt vesz zen-elvonulásokon, illetve rendszeresen meditál.

Nem buddhista szerzetesekkel zenél

A Marthy Dharma együttes sítlusát közszolgálati zen punk vagy zen and roll névvel illeti az alapító, amibe minden belefér: elsősorban gitáralapú rockzenét és főleg angol szövegű dalokat játszik a négytagú formáció, amelyben Barnán kívül további három olyan zenész került, akik korábban más, ismert együttesekben is játszottak. Bese Csaba basszusgitáros többek közt a Colorstarban és a Besh o DroMban, Bordás Zoltán dobos az Al Tabla Percussion Group-ban és a Half Note City-ben, míg Kovács Péter gitáros a Tarantino Connection-ben és a CACD-ben játszott.

 „Emészthetően spirituális pop indie”

– ezt már Barna mondja a mostani zenekarának stílusáról. A Marthy Dharmának megszületett már egy tízszámos lemeze Timespace Rendezvous címmel tavaly ősszel, de azóta újabbak is íródtak, a zenekar ezeket játssza egyre szaporodó fellépésein. 

„Üzenet egykori iskolámba”

Ilyen volt a múlt szombati székelyudvarhelyi fellépés is: az Udvarhely Napok sétatéri színpadán egyórás koncertet adott a Marthy Dharma, amelyen a kíváncsiskodók mellett természetesen Barna egykori iskola- és osztálytársai, gimnáziumi tanárai is részt vettek – és persze, a felsoroltak gyerekei is, akik igazi „gyerekpogót” varázsoltak a színpad elé. S ha már gimnázium: a fennállásának 425. évét tavaly ősszel megünneplő Tamási Áron Gimnázium Barnát kérte fel egy egyfajta iskolahimnusz megírására – ez lett a 425 év című szerzemény, amely szintén elhangzott a sétatéri színpadon a zenekar előadásában.

Ez egy amolyan Üzenet egykori iskolámba, csak nem Ady-módra, hanem Marthy-stílusban. Tökéletesen belefeküdt a Marthy Dharma koncertjébe, mint ahogy beleillik ez a zenekar is a jelenlegi magyarországi pop-rock-felhozatalba, hiszen korszerű, elgondolkodtató és őszinte, szívből jövő. Reméljük, hamarosan divatos is lesz.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
hétfő, 17:20