Jókai 200: kezdődik a bicentenáriumi kulturális évad

Kezdődik a Jókai Mór-emlékév, szerte a Kárpát-medencében megemlékeznek az író születésnapjáról, és szerveznek eseményeket a magyar széppróza napjához kapcsolódóan, így tisztelegve a kétszáz évvel ezelőtt született író, újságíró, szerkesztő és politikus előtt. A 19. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakjának emlékévét a Magyar Országgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kezdeményezésére hirdette meg. A KIM Jókai Mór születésének bicentenáriumán, 2025. február 18-án egész éves programsorozatot indít.

A Jókai 200 programsorozatot Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter kedden 16 órakor nyitja meg a Jókai Mór nyári pihenőhelyeként is ismert Balatonfüreden.

Az eseményen a Jókaihoz legszorosabban kötődő városok, így Komárom, Pápa és Balatonfüred mintegy száz diákja is részt vesz.

A Magyar Írószövetség kezdeményezésére, 2018 óta Jókai születésnapján ünnepeljük egyúttal a magyar széppróza napját is. A jeles nap alkalmából kedden 18 órától Balatonfüreden az írószövetség gálaműsorral várja az érdeklődőket.

Ez a kérdés foglalkoztatott, amikor könyvtárost, magyartanárt, fiatal felnőtteket és diákokat, valamint könyvesbolt-tulajdonost és kiadót kerestünk fel. Péter Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársa elmondta,

a kölcsönzések alapján Jókai Mórt még mindig olvassák, de nem olyan mértékben mint 15-20 évvel ezelőtt.

Ha pedig Jókai-kötet, akkor manapság inkább a házi olvasmányokat kölcsönzik gyakrabban, Az arany embert, a Sárga rózsát és A kőszívű ember fiait.

A kézdivásárhelyi Máthé Katalin Ildikó – mint olvasó – nosztalgiával elevenítette fel a szerző műveivel kapcsolatos élményeit.

Ma már nem nagyon emlékszem tisztán (így 35 év után) a könyvek cselekményeire, szereplőire, nem is olyan rég gondoltam arra, hogy újra kellene olvassam. Inkább azok az érzések jönnek elő hamarabb, amelyek lerakódtak a művek olvasása során, azonosulva egy-egy szereplővel: szerelem, szépség, szenvedély, szenvedés, áldozatvállalás, romantika...”

Tőzsér Kinga, a Gutenberg Könyvesbolt vezetője a Jókai-könyvek keresettségével kapcsolatban felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt, a Gutenberg Kiadó első három mesekönyve közül az egyik Jókai Mór Mátyás királyról szóló meséit tartalmazta.

Tapasztalata szerint a szerző könyveit elsősorban a diákok keresik, hiszen még házi olvasmány az iskolákban. „Ha a mai ifjúságnak nehezebben is megy, Jókai olvasása mégis egyfajta híd lehet a generációk között” – fogalmazott.

Demeter Arnold költő számára Jókai Mór maga a kimondott szó, és ma is érvényes, legalábbis számára még mindig érvényesül az ő álláspontja, „hisz valami vagy makulátlanul jó vagy mindenestül rossz”. Mint mondta, szeretünk „hát”-emberek lenni, nem tudunk egyenes választ adni, hanem valahol középen, a homály biztonságában akarunk haladni.

Ma ki adná fel az y-t a nevéből, hogy naggyá válhasson, persze itt nem föltétlen a név, de valamelyest az áldozat teszi kiemelkedő jellemmé. Persze ő is leírja, hogy aki úrnak születik, az nem tud ura lenni önmagának, de hiszem, hogy az a fajta tudatos látásmód, amit nála tetten érhetünk, néha-néha megismételhetetlen.”

Demeter Arnold szereti a szerző nyomán is megközelíteni a munkásságát, mert a műveken túl, ott az ember. Ott az ember, aki retteget hogy élve eltemetik, mégis élt a lehetőségeivel. Ha rá gondol, akkor eszébe jut, hogy mennyire szerteágazó lehet egy élet és életmű, hisz tudjuk, hogy Jókai írt, festett, nyelveket tanult, tanított, faragott. „És mi néha képesek vagyunk belesüppedni a semmiségbe.

Ő még jelentést adott a nagy szavaknak, amíg ma már mi elértéktelenítettük azokat, hisz, – utána szabadon – beszélünk hosszan és szépen, de valójában nem teszünk semmit.”

Míg az idősebb generációhoz közelebb állnak Jókai művei, és nosztalgiával emlékeznek vissza az olvasmányélményeikre, az általunk megkérdezett tizenkettedikes diákok döntő többsége egyetlen könyvét sem olvasta, még a kötelező házi olvasmányokat sem. Mint mondták,

ennek oka elsősorban az, hogy eleve nem olvassák a kötelező házi olvasmányokat, azzal az indokkal, hogy elég megtanulniuk az érettségire a tanár által kiadott esszét.

Vagy éppen elkezdték olvasni Az arany embert, de néhány oldal után feladták, mondván, nem kötötte le őket. Az egyik megkérdezett diák szerint amit a tanára elmond Jókairól, az mind érdekes, jó róla tanulni, de elegendőnek tartja az iskolában hallottakat elraktároznia, nem érzi a késztetést, hogy el is olvassa a regényeket. Természetesen vannak kivételek, olyanok, akik mindegyik házi olvasmányt elolvassák, így Jókai Mór könyveit is, viszont ezek a diákok eleve szeretnek olvasni, érdekli őket az irodalom. Abban viszont egyetértettek, hogy még ha nem is olvassák el a műveit, elismerik, hogy Jókai a magyar irodalom egyik meghatározó klasszikusa.

De mégis hogyan lehet megismertetni Jókai műveit a fiatalokkal? Markó Ilona, a Márton Áron Főgimnázium magyartanára szerint a romániai tanterv kimondottan megengedő, a tanárnak lehetősége van válogatni/választani egy adott szerző alkotásai közül. „Ez néha nem könnyű feladat a tanár számára, ugyanis mérlegelnie kell, hogy melyek azok a művek vagy szövegrészletek, amelyek megfelelnek az adott osztályban tanuló diákok érdeklődésének, amelynek történetével, üzenetével valamilyen módon azonosulni tudnak, illetve beleillik az általuk alkotott világképbe” – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Jókait nem könnyű olvasni és nem könnyű tanítani, főleg a szövegek nyelvezete (a kor szókincséből építkezett, de teljesen természetesen használja a latin kifejezéseket is), a hosszú bevezetők, leírások (a mai diákok türelmetlenek), illetve a szereplők által képviselt idealizmus és a romantikus világkép egyetemességigényének valószerűtlensége miatt.

Például regényrészletek bizonyos szempontokra épített megbeszélése (akkori és jelenlegi értékek, problémák közötti különbségek megvitatása), egyéni kutatás, projektek, prezentációk, online kvízek (Kahoot), közösen szerkeszthető gondolattérképek (Coggle) által közelebb lehet vinni a diákokhoz a nehezebb házi olvasmányokat is – tette hozzá.

„A középiskolában a rövidebb-hosszabb elbeszélései közül is lehetne választani/tanítani, Jókainak ugyanis sok kitűnő elbeszélése van, egyik mulatságosabb, mint a másik. Ezek közelebb állnak a mai gondolkodáshoz. Sajnos nem sokan olvasnak Jókai-műveket, ez az igazság. Ha pedig házi olvasmányként jelölünk meg egy-két regényt, pláne nem tesszük vonzóvá, sőt!

Érdemes ezeket tanórákon vizsgálni, értelmezni, megvitatni, hiszen mindig tanulhatunk belőle, ha negatív példát mutat különböző élethelyzetek, jellemek, értékek stb. tekintetében, azért, ha pozitív példát ad, azért” – osztotta meg tapasztalatait a magyartanár. Úgy véli azonban ha egy szöveg nem „mai nyelven” szól, nem a mai gondolkodásmódot tükrözi, nem igazodik a modern világ elvárásaihoz, még nem lesz értéktelen. Hiszi azt, hogy Jókai szövegei mindig tartalmaznak érvényes mondanivalót mindenki számára, csak azt az utat, módot kell megtalálni, amely révén kapcsolódhat egymáshoz szerző-mű-befogadó. Markó Ilona ebben látja többek között a tanár felelősségét.