Mosolygós és merengős: indie folk a Mano&Gregortól

Több mint húszezres nézettséget ért el néhány hét alatt a Mano&Gregor zenei projekt júliusban debütáló Warm Freeze (Meleg fagy) című videóklipje, a dal akusztikus verziójával pedig szeptember közepén örvendeztették meg a közönséget. Tizenhat év barátság után döntött úgy Ráduly Botond és Petri Gergő, hogy életre hívnak egy nem csak zeneileg, de szemléletmódban is színes, standardoktól eltérő zenei projektet, amelyben a dalok üzenetei legalább annyira fontosak, mint maga a zene.

Elsődleges célnak jelölték meg a közönség és a zenészek közötti határok lebontását, így a nagyszínpadi koncertek mellett kisszínpados és utcazenés produkciókban is szívesen részt vállalnak, mindezt annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a közönséghez – olvasható a zenekar bemutatkozójában.

Az elmúlt hónapokban több romániai helyszínen is felléptek, többek között Segesváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.

„Tinédzserként Szentgyörgyön volt egy közös zenekarunk, amely öt évig működött, és elég sikeresek voltunk ahhoz képest, amit abban a korban el lehetett érni, és voltak nagy erdélyi és magyarországi turnéink is. Egy idő után elváltak az útjaink, mert én felkerültem egyetemistaként Kolozsvárra, Manó otthon maradt, és más-más zenei projektekbe kezdtünk bele. A barátságunk nem szűnt meg, s noha nem zenéltünk közösen, de tartottunk időközönként együtt akusztikus koncerteket” – emlékezett vissza Gergő, aki egy budapesti kitérőt követően később visszaköltözött Szentgyörgyre.

Manó akkor már túl volt a Vocea României és az X-Faktor tehetségkutató műsorokban való szereplésén, és az első általa írt dalnak Gregor lett a producere. „Jött az ötlet, hogy csináljunk valamit közösen, hiszen már adott volt a barátságunk, voltak közös pontok, ahonnan elinduljunk, és közös értékek. Tudtuk, hogy mondani is akarunk valamit a zenénkkel, nem csak csinálunk egy zenekart, hogy legyen még egy Erdélyben. Szerettük volna, ha van tartalmi háttere is, értéket képvisel és a közönségnek is tetszik. Elkezdtünk dolgozni a dalokon és így született meg tizenegy dal, amelyet közösen írtunk” – magyarázta Gregor. Egy idő után mindketten Kolozsvárra költöztek, és csatlakoztak hozzájuk zenésztársak, hogy az elképzelt projekt zenekar formát is öltsön: Szekeres Árpád (dob), Kis Tamás (basszusgitár), Kádár Zoltán János (gitár, buzuki).

„Több versenyben is részt vettem, és az évek során leginkább az volt a cél, hogy saját magamat megvalósítsam és én legyek mindennek a központja. Csakhogy idővel rájöttem, hogy ehhez kell az a fajta exhibicionizmus, ami belőlem hiányzik. És számomra is kiderült, hogy jobban érzem magam, hogyha valamibe belekezdek, az csak arról szóljon, jelen esetben a muzsikáról. Ez volt a szép és ez is volt az alapötlet a projekt indításakor, hogy valami olyant csináljunk, ami teljesen tiszta, ami belülről jön és aztán a többit majd az élet hozza” – fogalmazott Manó arra a kérdésre reagálva, hogy milyen tapasztalatokkal tértek vissza a saját zenei útjaikról, és mit tudtak beépíteni ezekből az új projektjükbe.

Gergőt a Whisperblast és Selfish Murphy zenekarokból ismerhetjük, aki az utóbbi formáció frontembereként tizennégy országban turnézott, és mint mondták, többek között ennek is köszönhető a Mano&Gregor stílusválasztása is.

„Az ír rockzenekarunkkal körbeturnéztuk Európát és az ennek nyomán szerzett tapasztalatok sokat segítettek abban, hogy egy majdani itthoni zenei projektnek egy jó irányt adjanak. Ötleteket és inspirációkat kaptam Európa más szegleteiből, például öt évvel ezelőtt az indie folk nyugaton már egy feltörekvő stílus volt, itthon pedig mi vagyunk az elsők, akik ilyent játszunk. Tehát az a tizennégy ország, amelyben megfordultam, segített abban, hogy ennek a zenekarnak a stílusát meghatározzuk. Az elmúlt időszak több mint tíz koncertje során pedig bebizonyosodott, hogy működik az elképzelésünk, szereti a közönség ezt a stílust – a magyar és a román közönség egyaránt. Ezt nagyon szép dolognak tartjuk.

Azt érezzük, hogy volt értelme elkezdeni ezt a projektet, mert pozitív dolgokat szabadít fel az emberekben” – mutatott rá Gergő, aki részben a zenekar menedzselését is végzi, társmenedzserként pedig Szekeres Lilla szegődött melléjük.

Az indie folkról kiemelték, ez egy mosolygós stílus, ugyanakkor merengős is. A másik fontos jellemzője, hogy nem annyira kötött – hangtechnikához, körülményekhez, hangulathoz.

Ezt az érzést szeretnénk átadni, ezért van az is, hogy koncerteken konkrétan bemegyünk a közönség közé, hogy érezzék azt, hogy ez a stílus nem önmagáért létezik és mi is azért vagyunk ott, hogy közöttük legyünk és együtt élvezzük ezt a stílust. Mindenképp egy nagyon emberközeli stílus” – jellemezte Gergő.