Hargitafürdőn, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Csíksomlyón, Kézdivásárhelyen és Marosszentgyörgyön válthattak (busz)jegyet a kiállításra az „utasok”, az irodalmi-kulturális lap munkatársait Petőcz László, az autóbusz vezetője kalauzolta végig és mesélt nekik a fehér barátok történetéről.
A tárlat nem a rend történeti kronológiáját követi, hanem egy-egy fontos pillanatot, motívumot, személyt emel ki. A kiállítás magyar nyelvű, ám QR-kódok segítségével, illetve vezetőfüzetben tartalmak olvashatók angolul és lengyelül is.
Képernyőkön végiglapozható a legdíszesebb magyar nyelvemlék, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódex, megtekinthető Esztergomi Boldog Özséb számos ábrázolása, lapozgatni lehet az 1950 előtti és az 1989 utáni pálos élet fotóit.
Gregorián és barokk stílusú zenét lehet hallgatni a Misztrál együttes előadásában, imákat, verseket, valamint azt a dalt, amelyben szinte kizárólag olyan magyar települések helynevei szerepelnek, ahol egykor (1526, illetve 1786 előtt) pálos kolostorok voltak a történelmi Magyarország területén.
Hangsúlyos szerepet kap a kiállításban a lengyelországi Częstochowa, a mai rendi központ 1382-es alapítása, valamint az ott őrzött Fekete Madonna-ikon és annak több magyarországi másolata, sok mindent megtudhatunk a lengyel tartomány 1786 utáni helyzetéről, illetve az 1934-es magyarországi újraindulásban játszott kulcsszerepéről.
Egy forgatható „falon” magyar pálos alkotókat mutatnak be, és arra is választ kap a látogató, hogy miért szerepel a pálosok címerében a pálmafa, a holló és a két oroszlán. Bővebbet minderről az Előretolt Helyőrség szeptemberi lapszámából tudhatnak meg.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.