Podcast-őrület: mi is ez a jelenség? Mit érdemes hallgatni?

A podcastok alapvetően olyanok, mint a rádióműsorok – amelyek meghatározott időközönként újabb és újabb résszel jelentkeznek, általában egy-egy adott tematikához kötődően.

A podcast szó 2004-ben született Ben Hammersley brit újságíró, rádiós, internet-szakíró tollából, két szó összevonásával: az iPod (az Apple cég zenelejátszója) és a broadcast (műsor) szavak összevonásából.  

A podcastoknak vagy podcasteknek (kinek, ahogy tetszik) a nagy előnyük, hogy nem kell rádió a meghallgatásukhoz, hiszen az online térben lelhetőek fel, bármikor meghallgathatóak, megállíthatóak, visszajátszhatóak és többnyire ingyenesek. Sok mobilalkalmazás is segíti a podcast-hallgatást, melynek segítségével akkor is meghallgathatóak, ha épp nincs internet vagy térerő.

A podcast-forradalomnak van egy előtörténete az internet világában – akkor is, ha ezt nem igazán szokás levezetni. A kétezres évek elején volt a blogok és a fórumok fénykora, szórakozásért és segítségért is ezekhez fordultunk, amiket a vlogok és a videós tutoriálok követtek. Ám a ma embere annyira pörgő, rohanós életvitelt folytat, hogy sokszor már a vlogokat is úgy hallgatjuk, hogy a Youtube csak a zsebünkben a telefonon megy séta, vezetés, főzés, autószerelés közben vagy a háttérben a számítógépen tucatnyi megnyitott ablak mögött. A világ szép lassan rájött, hogy kép nélkül is el lehet adni a tartalmat. Sőt… Annyira vágyunk az ingerekre, hogy folyton kell „még valami” – sport közben, utazás közben, takarítás közben.

A podcast erre az igényre jelent választ, illetve arra is, hogy dönteni akarunk.

Ahogy egyre többen maguk akarnak dönteni, hogy mit néznek a Netflixen, a HBO Go-n vagy az Amazon Prime-on a meghatározott tévéműsorok, illetve a tévében játszott filmek helyett, úgy „rádiózás” terén is szabadon akarunk választani:

nem azt hallgatni, amit a kereskedelmi csatornák játszanak, hanem ami minket érdekel. A hangoskönyvekkel szemben pedig az a podcastok előnye, hogy sokkal „lazábbak”, kisebb odafigyelést igényelnek. A kínálat angol nyelven és lassan magyar nyelven is nagyon széles, és egy ideje léteznek helyi, erdélyi podcastok is.

Bár a Google saját applikációban gyűjti a podcastokat, sok esetben nem ez a legjobb megoldás megtalálni a nekünk leginkább tetszőt. Az Apple podcast alkalmazása igen közkedvelt, illetve a Spotify is egyre inkább feltör e területen is, de használhatunk külön alkalmazást is, például a Castboxot, a Podbeant, a RadioPublicot, a Podcast Addictot vagy a PlayerFM-et. Az appokban általában fel lehet gyorsítani a lejátszási sebességet, ami egy elég népszerű funkció, sokan ezzel is időt spórolnak.

Ma már a legtöbb online újságnak, magazinnak és szaklapnak vagy saját podcastja, így az autórajongók hallgathatják a Totalcar Égéstér című podcastját, a focirajongók a 24.hu Ziccer című podcastját vagy Teljes Terjedelem című podcastot. Aki vállalkozásokról hallgatna beszélgetéseket, tapasztalatokat, annak a Biznisz Boyz podcastját ajánlanám, akit a sörök érdekelnek, a Csapon.hu, a borivóknak a Borravaló.hu podcastját. A tudomány és technika rajongóinak a Meti Heteor lehet jó választás.

A műfaj egy külön alkategóriáját jelentik a portréinterjúk, amiben talán Az élet meg minden, a Felforgatók és az Unlimited a legjobbak magyarul. Kulturális téren a Lapozz a 99-re! könyves podcastját és Filmhu és a Filmvilág filmkritikai, filmesztétikai podcastjait érdemes kiemelni.

Angol nyelven a The Joe Rogan Experience az egyik „alap-podcast”, de Michael Barbaro The Daily című podcastja is megéri a 20-30 percét adásonként. Román nyelven a MCN Podcast és a Pe Bune interjú/portré podcastokat és a Zest irodalmi podcastot érdemes kipróbálni.

Erdélyben több honlap, online újság és magazin, illetve rádió próbálkozik podcastokkal, így a Székelyhonnak is van podcastje, a Hangadó, ami aktualitásokkal, érdekes témákkal foglalkozik. Létezik ugyanakkor már a podcasteknek egy sajátos, videós verziója is, ami alapjában a csak hangalapú, „rádiós” podcast tulajdonságaival bír, de képet is ad mellé, azaz látni is lehet a szereplőket, ilyen a Krónika online verziójának a tavasszal indult Krónika Live nevű videó-podcastje. Podcast és videó-podcast formájában klasszikus rádiós műsorok is hallgathatóak/nézhetőek, például a Friss FM-é vagy az Erdély FM-é.  Izgalmas podcastjai vannak az Éter nevű blognak is, náluk magánéletről, közéletről, művészetről és politikáról is szó esik gyakran vitaindító szándékkal. Említhetjük az Északon nincs hideg című podcastot is, mely Suba Zsuzsi nevéhez kapcsolódik, ami kissé terápiás vagy önfejlesztő tartalomnak is tekinthető, saját élettapasztalataiból merítkezik. Érdemes megemlíteni Szilágyi Szabolcs kolozsvári rádiós műsorvezető szeptember elején indult román nyelvű podcastját is, az Unguri despre unguri-t, melyben a közösségükért dolgozó erdélyi magyarokat mutat be a román közösségnek. A felsorolásból nem lehet kihagyni a Sapientia Csíkszeredai karának podcastjait sem, illetve az ErdélyStat igencsak információgazdag és tanulságos adásait sem. A Rádió Ér Értágító című podcastje az egyik, ha nem a legrégebbi erdélyi magyar podcast változatos témákkal, az GrowthReaktor podcast pedig legkülönbözőbb szakterületekbe kínál betekintést a vállalkozásoktól a művészetekig, erdélyi sikersztorikat felmutatva.

A listát hosszan lehetne folytatni főleg nemzetközi szinten, de mint a fenti felsorolás is bizonyítja, a műfaj nálunk is kezd egyre népszerűbb lenni. Az interneten tulajdonképpen bármilyen témában, bármiről találunk podcastot, és szinte biztos, hogy egy kis keresgéléssel mindenki megtalálja azt, amelynek stílusa, mondanivalója hozzá közel áll.

És, hogy merre visz a podcast-őrület? Egyesek szerint ez a rádiózás jövője, mások szerint az írott sajtó uralmát, az írott internetes tartalmak helyét is átveheti egyszer. Talán, lehet, de tény, hogy itt Erdélyben még „csak” barátkozunk a műfajjal, ízlelgetjük lényegét.