Sebestyén Aba: letűnt világban keresni a mát

Egyik teremben a rendező próbál egy adott jelenetben játszó színészekkel, egy másikban a koreográfus mutatja az elképzeléseit, egy harmadikban zenei korrepetíció zajlik. A varrodában készülnek a jelmezek, a színpadkép is alakul. Még a díszletmunkások is a Hajmási Péter, Hajmási Pál-t dudorásszák, a zenekar tagjai pedig kivilágos virradatig húzzák. A Csíki Játékszínben december 17-én mutatják be Kálmán Imre híres operettjét, a Csárdáskirálynőt.

„Gyermekkoromban elkerülhetetlen volt, hogy szüleimtől, nagyszüleimtől, társaságban halljam a Csárdáskirálynő dalait. Később fiatal színésztanoncként is foglalkoztam velük, majd 2008-ban Vásárhelyen néhány színészkollégámmal csináltunk egy operettgálát, és a Csárdáskirálynőből meg más Kálmán-operettekből válogattunk dalokat az előadásba. Nemrég pedig Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban mutattuk be a Csárdáskirálynőt, amelyben Feri bácsit játszottam. Az évek során nagyon megszerettem ezeket a dalokat, szeretem a történetet: egy nagyon szép, szenvedélyes szerelmi történet, és mint olyan, mindig helye van a színpadon, főleg, hogy világslágerek vannak benne. Ez a legismertebb, legnagyobb operettünk” – mesélte Sebestyén Aba a Csárdáskirálynőhöz fűződő viszonyáról.

A rendező elmondta, amikor tavaly Bartalis Gabriella, a Csíki Játékszín akkori megbízott igazgatója felhívta, hogy meghívja Csíkszeredába rendezni, elkezdtek gondolkodni, hogy melyik időpont felelne meg mind a színháznak, mind neki, és milyen előadást tervezzenek be. „Nekem eléggé be volt táblázva minden eddigi időpont, a nyáron Három nővér-t rendeztem Szabadkán, ősszel Marosvásárhelyen egy Yorick Stúdió – Nemzeti Színház koprodukció volt betervezve, a #metoo témájú Nem történt semmi, így maradt a téli időpont. Csíkszeredában hagyománya van a zenés vígjátéknak, operettnek. És ha már operett, akkor legyen a Csárdáskirálynő, hiszen itt még nem volt játszva. Ugyanakkor nagyon izgat, hogy hogyan lehet ezt a történetet leporolni, a mai fiatalokat hogyan tudjuk a mából megszólítani ezzel a történettel, hogy ne csak egy nosztalgiázós operettműsor legyen, hanem húsbavágó, eleven előadás.”

Az előadás létrejöttéhez felkérte dramaturgnak Székely Csabát, koreográfusnak Bodor Johannát. „Tervezgettünk, elkezdtünk levelezni a jogvédőkkel, Csaba elkezdett dolgozni a szövegen. Eredetileg szerettünk volna jobban belenyúlni a szövegbe, több dolgot belevinni, változtatni, de sajnos a jogvédők nem engedték meg. Viszont sikerült egy olyan szövegkönyvet összeállítani, ami mégiscsak friss, mai.”

A rendező Csíkszeredához fűződő viszonyáról is mesélt: családi vonalon is kötődik a városhoz, ugyanakkor a Csíki Játékszín indulásakor több előadásban is játszott itt. Rámutatott, egy erős társulattal dolgozhat itt, úgy látja, a kíváncsiság jellemzi a társulatot és a színház új vezetését is, a színház repertoárját pedig a világra rákérdező, akár társadalomkritikus hangokat is megütő, ugyanakkor az ifjú generációt nevelő előadások képezik. „Számos olyan színész van a társulatban, aki Marosvásárhelyen diákom volt, és most már érett színészek, nagyon jó érzés újra velük találkozni” – tette hozzá.

A csíkszeredai Csárdáskirálynő élőzenés produkció lesz, egy tíztagú zenekar állt össze erre az alkalomra. Mivel nincs zenekari árok, a színpadképet is aszerint képzelték el, hogy a zenészek elférjenek a színpadon. „Nagyon fontos az előadás látványvilága is, Sós Beáta díszlettervező erre a helyre találta ki a látványtervet, egy nagyon izgalmas, igazi színházi tér lesz. A jelmezeket Hatházi Rebeka tervezi, színes, mai, de egyben az operett világát is felidéző jelmezek lesznek. Sok mindent igazítottunk a körülményekhez, ez is kihívás volt. De jó a hangulat, a színészek hihetetlenül lelkesen és kreatívan próbálnak, és hát Johanna minden szavát isszuk – ő nagyon sok zenés előadást, operettet koreografált már több országban” – avatott be Sebestyén Aba.

A rendező kitért arra is, hogy annak idején, amikor a Csárdáskirálynő megszületett, egy régi világrend végéről próbált mesélni.

„Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének küszöbén vagyunk, ott kopogtat a világháború, egyre élesedik az arisztokrácia és az egyszerű ember közötti konfliktus. Széthullóban az addigi világrend, az a társadalmi berendezkedés, az a régi élet, ami addig létezett. Akkor kezd erőteljesebb hangot kapni az antiszemitizmus, a szélsőséges nacionalizmus stb. És ha igazán mélyre ásunk, ez mind ott van a történetben. Most is egy régi világrend szétesésének vagyunk tanúi.

És ha ebből a perspektívából nézzük és vizsgáljuk a helyzeteket és a dalokat, akkor eléggé fájdalmas hangok szólalnak meg bennünk. Több síkon is párhuzamot fedezhetünk fel a mai világunkkal. Próbálunk kapcsolódási pontokat találni a történet és a jelen világunk között.”

Az is fontos szempont volt a darabválasztáskor, hogy a társulatban sok muzikális, jó hangú színész van – emelte ki Sebestyén Aba. „Az egész társulat a színpadon lesz, mindenkit megmozgatunk. Bízom abban, hogy december 17-én úgy szólal meg ez a történet és úgy megy ki a néző innen, hogy valami értékeset, személyeset visz magával.”