Százhúszból hét: fókuszban a kortárs dráma

A Százhúszból hét című drámakötet az Örkény István drámaírói ösztöndíj keretében írt hét alkotást tartalmaz. Az ösztöndíjat 1998 óta hirdetik meg, célja, hogy támogassa a fiatal, pályakezdő szerzőket, hogy olyan új magyar szövegeket hozzanak létre, olyan színpadi szövegek születhessenek, amelyek jól tükrözik a fiatal generációk kérdésfeltevéseit, az őket színházilag foglakoztató kérdéseket. Az évtizedek során nagyjából százhúsz drámai alkotás látott napvilágot, amelynek mintegy hatvan százalékát mutatták már be.

A Szabó Attila által szerkesztett rejtélyes című antológiába az elmúlt öt év darabjai közül válogattak, címében utalva és kapcsolódva ahhoz az egyetlen, 2005-ben megjelent antológiához, amelyet Radnóti Zsuzsa szerkesztői munkája kísért, ennek a címe: Harmincból öt. A művek beválogatáskor „szándékosan nem törekedtünk az esztétikai vagy dramaturgiailag legjobbnak gondolt darabok bemutatására, és az sem volt kiemelt szempont, hogy volt-e már korábban bemutatója vagy felolvasása. Igyekeztünk sokféle dramatikus nyelvet, megközelítésmódot és témát felvillantani, budapesti, vidéki és határon túli szerzőket és problémákat egyaránt” – foglalta össze röviden a könyv keletkezési történetét Szabó Attila.

Márfi Márk színészként végzett az SZFE-n, kétszer is részesült az Örkény István drámaíró ösztöndíjban. A Telik című darabját már több mint hatvan alkalommal játszották színpadon. A szerző elmondása szerint a színész a színpadon elsősorban a gyerekkori traumáiból táplálkozik, ezt pedig ő az alkotásban is megtalálta. A kötetben helyet kapó Szarvasvér című drámája egy pulykafarmon élő család életét mutatja be, amelyben – az apa szempontjából nézve – a munka folyamatosan előtérbe helyeződik. A farm eladásának gondolata kérdések tömkelegét veti fel: hogyan tartja össze ez a terület a családot, s hogyan tudja szétrombolni ezt a harmóniát az a munka, amit nem tud elengedni a családfő?

Németh Nikolett, aki sajnos nem tudott személyesen részt venni az ünnepélyes keretek között megrendezett könyvbemutatón, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának volt a magyar szakos hallgatója, 2022 szeptembere óta pedig a Budaörsi Latinovits Színház dramaturgja, ő is kétszer nyerte el az ösztöndíjat. „Mire felébredtem című kétfelvonásos drámája egy valós csecsemőgyilkosság története alapján készült verses szöveg, amely egy borsodi kis faluban, sok szempontból az úgynevezett peremvidéken játszódik. A hangsúly nem annyira a cigány közösség történetén van, hanem az ember szörnyű ösztönvilágán, ami így még inkább mellbe vágó” – írta körül Szabó Attila a kötetben szereplő második drámaművet.

Kovács Viktor és Kovács Dominik 1996-ban születtek Pécsen, jelenleg az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori iskolájának a hallgatói. Darabjaikat több színház is játszotta, 2023 decemberében megkapták a Drámaíró Kerekasztal által alapított Prológ-díjat. Az antológiában szereplő Amit akartunk című drámaszövegük 1956 március 22-én játszódik, „a szovjet film ünnepének első napján, a valamikori Weintauber-kastélyban, de leginkább a teremsöprő fejében”. Péter, a pusztaszentjánosi Petőfi Kultúrotthon teremsöprője, aki a családjában egy nagyon sajátos pozíciót foglal el: „az édesanyjának folyamatos védelmezője az apával való konfliktusokban, a társadalmi előrelépés, a társadalmi csoportnak a sajátos szociológiája meghatározza az életét” – mondták a szerzőtársak.

A Szeptember végén, a Marosvásárhelyen élő Szabó Róbert Csaba író, drámaíró, forgatókönyvíró és szerkesztő egyfelvonásosa bravúros dialógustechnikát alkalmazva mutat be egy hipotetikus találkozást Szendrey Júlia, Horvát Árpád irodalomtörténész, egy színésznő (vagy kurtizán) és egy titokzatos császári tiszt között az emblematikussá vált koltói kastélyban. A darabot tavaly áprilisban mutatták be a Bajor Gizi Színészmúzeumban felolvasószínházi formában, Bélai Marcel rendezésében.

A brassói születésű Komán Attila színházi dramaturg, író a Vígszínház dramaturgja. A kötetben olvasható K utazásai „főhőse” egy tonna elsüllyedt kokainszállítmány, a dráma tulajdonképpen egy elfogyástörténetként is értelmezhető. Az Örkény István drámaírói ösztöndíjban részesült darabot a Vígszínház házi színpadán be is mutatták.

Milyen szerepet tölt be manapság a csíksomlyói pünkösdi búcsú? Miért vonzza a többezres tömegeket évről évre ez a kegyhely, s miért érzik az emberek, hogy legalább egyszer el kell látogatniuk ide? Péter Beáta író, újságíró, drámaíró és szerkesztő Csíkszeredában született, Kolozsváron, később pedig Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait. A csíksomlyói pünkösdi búcsú tematikájú, Búcsújárás című drámájában arra volt leginkább kíváncsi, hogy mit jelent mindez egy kisember szemszögéből, s hogyan kapcsolódhat össze a szent és a profán ezekben a jelenetekben.

A Jászai Mari-díjas Berettyán Nándor Debrecenben, az Ady Endre Gimnáziumban ismerkedett meg a színházzal, majd a Kaposvári Egyetem színész szakára járt. Az egyetem elvégzését követően pedig a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek jelenleg is társulati tagja. Kétútközi című drámáját egy személyes élmény ihlette: a balmazújvárosi temetőben sárga címkével látják el azokat a sírokat, amelyeket kvázi „kilakoltatnak”. Ennek az abszurditásából született meg az antológiába beválogatott utolsó darab.

A bemutató során az SZFE drámaszakos hallgatói részleteket olvastak fel a kötetben szereplő színdarabokból. A felolvasások összeállításában közreműködtek az egyetem harmadéves dramaturg szakos diákjai is.