Te milyen zenét hallgatsz karácsonykor?

Kicsit különleges, de kicsit átfogó is a mai összeállításunk, de meg vagyunk győződve arról, hogy ha az egészet egyben hallgatjuk meg, akkor egész pofás kis lista tud összeállni. Természetesen nem a legismertebb számokat mutatjuk a jazzből, illetve a pop-rockból, hanema egy kicsit spéci, különleges dalokat vagy albumokat.

Induljunk jó régről, kezdjük mondjuk minden idők legnagyobb jazz-előadójával, a klasszikus jazz arcával, Louis Armstronggal. A huszadik század egyik legnagyobb hatású muzsikusa szülővárosának karácsonyáról énekel.

Kortársaival együtt Armstrong sok-sok ilyen jellegű felvételt készített, de a világhálón se szeri, se száma a szabadon hallgatható Ella Fitzgerald-, Frank Sinatra- vagy Nat King Cole-albumoknak, listáknak. Ezek hangulatosak, klasszikusak és nagyon mennek a kalács-sütés mellé.

A kortárs jazz-előadók között is találunk olyanokat, akik szívesen készítenek karácsonyi albumokat, a műfaj egyik gyönyörű királynője, Diana Krall 2005-ben készített egy ilyen jellegű lemezt. Ismert dalok vannak rajta áthangszerelve, egyik szebb, mint a másik.

A kortárs jazzről ugorjunk a kortárs popra: sokak bálványa, Robbie Williams idén novemberben rukkolt elő egy igazi karácsonyi albummal, The Christmas Present címmel. Az egyik legszebb szám ezen szerintem a Darkest Night, de sok ismert és számunkra talán nem annyira ismert dal is helyet kapott rajta – nem beszélve a közreműködőkről, hiszen többek között Rod Stewart, Brian Adams és Jamie Cullum is énekelnek Robbie karácsonyi lemezén.  

Ha már Anglia és Robbie, akkor nem hagynám ki Sting egyik legkülönlegesebb lemezét, a pontosan tíz évvel ezelőtt megjelent If on a winter's night címűt: nemcsak a karácsony van benne tematikailag, hanem a klasszikus zene világa is, nyakonöntve némi kelta muzsikával, télies hangulatokkal, tradicionális kántálással, bibliai témákkal. A kezdőszám a Gabriel’s Message, de ezen kívül is nagyon szép darabok vannak rajta.

Maradva az angoloknál, Sarah Brightmann-nek a A Winter Symphony című lemeze is illik e sorba, ez 2008-ban jött ki – csodálatos hangú énekesnőről van szó, akinek hangja sokakat rabul ejthet, de nem feltétlenül jön be mindenkinek. Akkor sem szokványos.

Akkor jöjjön még egy énekesnő, ha már itt tartunk, mégpedig Tarja Turunen, aki a Nightwish együttesből való kilépése után szólólemezeket készít, 2007 novemberében tette le az asztalra a My Winter Storm című albumot. Itt a kezdőszám róla.

Maradva az énekesnőknél, az amerikai Tori Amos szintén tíz évvel ezelőtt, 2009-ben jelentette meg a Midwinter Graces című lemezét – az énekes-zongorista albuma szintén egy nagyon igényes mű, inkább téli lemeznek mondanám, mint karácsonyinak.

Ha már Amerika és kortárs pop-rock, no meg karácsony, akkor szerintem megkerülhetetlen a Killers együttes – Brendan Flowers és zenekara majd tíz éven keresztül minden novemberben kihozott egy karácsonyi single-t. Ezek a dalok 2006 és 2015 között nem kerültek nagylemezre, a letöltésekből bejövő bevételt általában rászorulóknak adományozta a zenakar. Néha az volt az érzése az embernek, hogy kicsit erőltetett ez a dolog, de kétségtelen, hogy nagyon szép és megfogó dalok születtek a Las-Vegas-i rockzenekar műhelyében: Don't Shoot Me Santa (2007), a Boots (2010) fantasztikusak, de nálam a ¡Happy Birthday Guadalupe! (2009) visz mindent. Még ma is.

Ha már Amerika, ki ne hagyjuk a keleti-parti, ír kötődésű Dropkick Murphys-t: a világ egyik legszimpatikusabb koncertzenekara is előrukkolt 2012-ben egy vicces karácsonyi dallal és a hozzátartozó videóklippel. A The Season's Upon Us klipjében van minden, mi ilyenkor szemnek-szájnak ingere: hülyéskedés, vicces figurák, Miku-sapik, részegek, anyu a konyhában, vidámság, fogatlan srácok.

Ha a fogatlan srácok fogalma szóba került, nem tudjuk kikerülni az ebben a műfajban (bocsánat, mindkettőben!) nagyot alkotó Shane McGowan-t: a Pogues (minden idők leghíresebb ír punk-rock zenekara) énekese a nyolcvanas évek végén szerezte a Fairytale Of New York-ot, szerintem ez a világ legjobb karácsonyi dala, amit valaha írtak. Shane MacGowan az eredeti felvételen Kirsty MacColl-lal énekel duettet, picit talán „íres” hangvétel is került bele, a szövege pedig nem finomkodik: egy „se-veled-se-nélküled”-szerű történet, amiben elhangzanak olyanok is, mint a „you scumbag, you maggot, you cheap lousy faggot” sor – ezt magyarul talán a „te gennyzsák, te féreg, te ócska, aljas köcsög” sorra lehetne fordítani... Ettől még egy nagyon kedves dal.

Térjünk rá a magyarokra, de nem a Neoton Famíliára, Demjén Ferencre és a Piramis Ajándékára, bár a rádiókban, a karácsonyi vásárokban ezek megkerülhetetlenek. Vannak picit alternatívabb karácsonyi dalok is a magyar zenei prérin.

Ilyen például Hobónak a Jöjj vissza, karácsony című vicces, ironikus dala, ami Allen Ginsberg amerikai költő Come Back Christmas című versének megzenésített verziója. Földes László és a Hobo Blues Band 1987-ben készítette az Üvöltés című lemezt Allen Ginsberg beat-költővel.

Van egy nagyon régi kedvencem a magyar dalok közül: Udvaros Dorottya színésznővel az Átutazó című album 1984-ben készült, a Hóesés című nyitódal Dés László és Bereményi Géza szerzeménye. nem karácsony, de tél van és hideg és hó. Ami most épp nincs.

Utoljára hagytam két Lovasi András-szerzeményt, az egyik a Karácsony címet viseli és a Kispál és a Borz együttes utolsó, 2004 végén megjelent stúdióalbumán (Én, Szeretlek, Téged) kapott helyet.

A legvégén pedig jöjjön egy hülyéskedős Kiscsillag-szám, a két éve készült Mindig karácsony – nemcsak a zene és a szöveg, hanem a videóklip hetvenes évekbeli milliője az igazán megragadó. Meg az a vallomás, hogy „az életemnek te vagy a csúcsdísze”.   

Természetesen holnap reggelig vagy még tovább sorolhatnánk a karácsonyi és a téli dalokat, tegyék meg helyettünk tovább önök.

 Jó zenehallgatást, kellemes karácsonyt minden zenerajongónak!