November 19-én kezdődött és egészen a hónap végéig tart városban az Európai Színházi Unió (UTE) 18. fesztiválja a Kolozsvári Állami Magyar Színház szervezésében. A szemlére tizenegy év szünet után kerülhetett sor, bár Tompa Gábor főszervező szerint szűkös költségvetésből, mégis színvonalas programot tudtak kínálni a közönségnek.
A 12 napos fesztiválon 15 tagszínház, illetve egyéni tag előadása látható: Olaszországból, Szerbiából, Csehországból, Portugáliából, Magyarországról, Luxemburgból, Romániából, Görögországból, Bulgáriából, Oroszországból és Németországból érkező színházak produkciói kerültek és kerülnek műsorra. A színházakat és színészeket egyesítő Európai Színházi Unió ugyanis elősegíti az újító jellegű, nemzetek közötti színházi együttműködést és tapasztalatcserét. Alapvető céljai közé tartozik az európai kulturális örökség megőrzése és továbbörökítése azáltal, hogy
fórumot biztosít nemzetközi produkciók számára, támogatja a fiatal művészek egyéni és közös munkáját, találkozásaikat tapasztaltabb szakemberekkel, valamint részvételüket a politikai és társadalmi problémákat kritikusan elemző projektekben.
A különböző nyelvű produkciók esténként tényleg sokszínű közönséget vonzanak a kolozsvári magyar színházba, amelyben a külföldi kritikustól, az erdélyi magyar színházlátogatón keresztül a most idekeveredett Erasmusos diákig mindenki megtalálja a helyét. A különböző nyelvű előadásokat ugyanis három – magyar, román és angol – nyelvre is fordítják.
A színházi szemle egyik különlegességének érkezik a fesztivál utolsó előtti napján a budapesti Vígszínház előadása.
Charlie Chaplin legnagyobb hatású műve, A diktátor mélyen humanista alkotás. A kis borbély és a nagy diktátor kettős szerepében hol kíméletlenül szarkasztikus, hol a bohóctréfa eszközeivel oldja fel sok millió ember szorongását. A színész felejthetetlen bajusza, legendás cipője, keménykalapja, mozdulatai mindenki emlékezetébe beleégtek.
A történet a két világháború között játszódik egy olyan korban, amikor a szegénység és az őrület féktelenné vált. Az emberség és a szabadságba vetett hit elbukott. Chaplin Korda Sándor magyar származású filmrendező és producer tanácsára kezdte el forgatni a filmet. A diktátor Ausztria megszállásáig követi Hitler Birodalmának kiépülését és a zsidóság meghurcoltatásának eseményeit. Chaplin később azt nyilatkozta:
A Chaplin család Magyarországon elsőként Eszenyi Enikőnek engedélyezte a mű színpadra állítását. A rendező azt nyilatkozta, A diktátor csillogóan tükrözi a zseniális művész, Chaplin emberségét és leleményességét. Az a mód, ahogy Hitler személyiségét a komikum eszközével ábrázolja, nagyszerű lehetőséget nyújt a Vígszínház kiemelkedően tehetséges tagjainak a bravúros teljesítményre. „Társulatunkban játszik egy nagy tehetségű fiatal színész, aki rendezésemben Hamletet is alakítja társulatunkban, ifj. Vidnyánszky Attila, akinek fizikai, érzelmi és művészi képessége is megvan ahhoz, hogy színpadon eljátssza Charlie Chaplin ma már szimbolikus figuráját, illetve az általa megteremtett alakokat” – fogalmaz az előadásról Eszenyi Enikő.
Az előadás egyik legfőbb erényének és erejének pedig a kritikusok is ifj. Vidnyánszky Attila játékát tartják.
– fogalmaz Balogh Gyula a Népszavában megjelent kritikájában.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.