Akinek a zene az, ami másnak a kokain

Szatmári gyerek, de a határ túloldaláról, ifjú színész, de gyerekkora óta zenél és dalokat ír. Pásztor Márk már ahhoz a generációhoz tartozik, amely számára nem feltétlenül fontos, hogy CD-n vagy kazettán átnyújtsa a lemezét valakinek vagy valakiknek.

Életérzés született

Harmincadik alkalommal nyitotta meg kapuit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Egy a tábor! – hirdeti az idei rendezvény mottója. De hogyan is kezdődött mindez? Alapító tagokkal elevenítettük fel a kezdeteket.

A név kötelez. Mivel foglalkozik Körösfői-Kriesch Aladár unokája?

Ezekkel a sorozatokkal próbálnak minket a jövőben a képernyő elé szögezni

Nem a következő két év lesz az, amikor a ránk zúduló irdatlan sorozatmennyiség alább fog hagyni, ugyanis a kisképernyős műfaj talán még sosem volt ilyen népszerű. A stúdiók időt és pénzt nem sajnálva népszerű történeteket ültetnek át mozgóképes formába. Mutatjuk, hogy miket fogunk nézni a jövőben.

Péter László: a tánc az életre nevel

Már hatévesen ropta a táncot, és a rá következő negyven évben abba se hagyta. Életformájává vált a néptáncolás, és noha közel negyven táncot ismer, úgy véli, még mindig van tanulnivalója. Péter Lászlónak az idei Ezer Székely Leány Találkozón volt az utolsó fellépése.

Miért nézzünk terroristás játékfilmeket esős délutánokon?

Mert izgalmasak. Mert igazak – már amennyire a filmesek nem tesznek bele még néhány csavart az amúgy néha szörnyűségesen egyszerű történetekbe. Mert jól vannak megcsinálva. Mert – jóisten őrizz! – egyszer velünk is megtörténhetnek.

Székelyföldi brácsás a nagyvilágban

Csíkszereda, Kolozsvár, Budapest, Groningen, Graz, Bécs, Brünn – csak néhány állomás, ahol Antal Sándor hosszabb, rövidebb ideig megfordult, élt, tanult, belekóstolt a nagyvilági életbe. A székelyföldi fiatalember szabadságvágya határtalan, szárnyalni akar, fejlődni. Legnagyobb ellensége a rutin. Kalandos életéről mesélt.

Stranger Things: színesebb, hangosabb, viccesebb, ijesztőbb és retróbb, mint valaha

2016-ban egy olyan csupaszív, a nyolcvanas évek iránti nosztalgiahullámot meglovagló sorozat hódította meg a világot, aminek a közönségkedvenccé válása számos tényezőnek köszönhető. A harmadik évad magasabbra teszi a lécet: a Stranger Things színesebb, hangosabb, viccesebb, ijesztőbb és retróbb, mint korábban. Kritika.

Korunk antihőse: a múltjába meredő lúzer

A zenész nem utazik frakkban a villamoson

Zongorista, karmester, zeneszerző – ő Szüts Apor, a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató zenei vezetője. Egy csíki mesterkurzuson látogattuk meg, ahol többek között eddigi zenei pályafutásáról és a RockGiovanni körül kialakult botrányról is beszélgettünk.

A Kultúrpalota mint kincsesláda

Bár sokan nap mint nap elsétálnak mellette vagy gyakran bemennek egy-egy előadásra, mégis alig tudnak valamit a magyar szecesszió gyöngyszemének tartott marosvásárhelyi Kultúrpalotáról. Ha pedig elmegyünk egy róla szóló idegenvezetésre, rájöhetünk, hogy eddig csak néztük, de nem láttuk ezt a csodálatos épületet.

Időutazós sztori nem volt még ennyire tökéletes

Egy kisvárosban megmagyarázhatatlan dolgok történnek: emberek tűnnek el, senki sem érti, hogy mi történik. Aztán kiderül, hogy egy időkapun keresztül 33 évet előre vagy vissza lehet utazni az időben. Izgalmasan hangzik? Akkor még semmit sem mondtunk napjaink egyik legjobban megírt Netflix-sorozatáról.

A rozsdás torpedó tovább úszik a cél felé

Lovasi András idén szólólemezzel rukkolt elő, nem is akármilyennel. A tizenegy dal tizenegyféle, s még mindig nincs olyan, hogy valami „lovasis”. Lemezkritika.

Csernobil, ahogy a túlélők emlékeznek rá

Letehetetlen könyv, de nem az izgalmas, szövevényes cselekmény miatt. Egy megrázó, milliókat érintő katasztrófa dokumentációja, a leghitelesebb forrásból: a túlélők történeteiből. Szvetlana Alekszijevics dokumentumkötete, most, hogy Csernobil tragédiája ismét bekerült a köztudatba, mondhatni, kötelező olvasmánynak számít.

Ha ilyen lesz a jövő, akkor köszönjük szépen, nem kérünk belőle

Tévésorozat az elképzelt, egyáltalán nem biztató, sötét jövőképről? Ismerős valahonnan? Nem, ez nem a Black Mirror, hanem valami sokkal jobb. A Years and Years mondhatni a semmiből érkezett, hogy összefüggéseiben mutassa meg nekünk a következő, igencsak kedvezőtlennek tűnő évtizedet. Kritika.

Megédesített rapszódia: amit a utódok kiraknak az ablakba

Manapság engedékenyebbek vagyunk egy-egy film hitelességével kapcsolatban, de az HBO által a napokban bemutatott Queen-múvi kicsit mintha túlmenne a határon. Ismét beszédtéma, hát beszéljünk róla: megbocsáthatóan idealizált-e a Bohém rapszódia?

Bohém művészetet! Nagyméretű installációk a Teleki-kastélyba

Hogy az Awake, a gernyeszegi kastélykert fesztiválja nem csak a zenéről szól, az is bizonyítja, hogy szerves része az a pályázat és kiállítás, amelyen fiatal képzőművészek, építészek azt próbálják bizonyítani, hogy a köztéri alkotások nem csak hagyományos műemlékek vagy hősök szobrai lehetnek.