HIRDETÉS
Pár évvel ezelőtt volt még egy próbálkozás, most másodjára szerveztek bajusz- és szakállmustrát Marosvásárhelyen, a március 15-ei nemzeti ünnep kapcsán három napra megnyílt Petőfi kávéházban.
Hogy mi a köze a bajusznak Petőfihez? Csak annyi, hogy
az 1848-as szabadságharc leverése után a bajusz és a szakáll a passzív ellenállás jelképévé vált, ezért különösen alkalmas éppen ezen az ünnepen figyelmet szentelni az arcszőrzetnek.
A megmérettetésre várták az évtizedek óta növesztett bajuszok vagy a néhány hete viselt szakállak tulajdonosait is, sőt az arcszőrzettel nem rendelkezőket is, ugyanis a bajusz és bajusz, szakáll kategória mellett álarcszőrzettel is lehetett nevezni. Így a vásárhelyi megmérettetés igazán a nemi egyenjogúság nevében zajlott, ugyanis gyerekek és még egy nő is részt vett rajta.
A szakállas házigazda, Tölgyesi Szabolcs a mustra elején elmondta, hogy mennyire örül, hogy eltörölték a járványügyi korlátozásokat, mert pár napja még nagyon félt, hogyan fog egy védőmaszkos bajusz- és szakállversenyt levezetni. Kiderült: a magyar és persze a székely ember számára mindig nagyon fontos volt az arcszőrzet, voltak idők, amikor bizony nem is adtak azoknak a férfiembereknek a szavára, akiknek valamilyen oknál fogva nem volt arcszőrzetük. Mondandója igazságát támasztja alá Tölgyesi szerint az a mondás is, hogy
A házigazda elmondása szerint egészen az első világháborúig fontos szerepet kapott az arcszőrzet a férfiaknál, akkor kezdődött a bajusz „hanyatlása”, amikor a hadseregbe bevonult katonáknak a gázálarc például nem tudott rátapadni az arcukra, ahol bajusz volt, ezért el kellett távolítani az arcszőrzetet. „Napjainkban megint felívelőben van az arcszőrzet divatja, aminek én kimondhatatlanul örülök” – mondta Tölgyesi Szabolcs.
Felidézte a házigazda Szilágyi Pétert, a magyar bajusztársaság elnökét is, aki szerint a magyar bajusznak nem a minősége a lényege, hanem az, hogy van. Ennek szellemében is zajlott az arcszőrzet mustra, amelynek azért voltak szakértő zsűritagjai és szigorú szabályai is. Ezért történhetett meg például, hogy benevezett valaki bajusz kategóriában, de közben kiderült, hogy neki toldott bajusza van, így már a bajusz, szakáll kategóriában volt kénytelen megméretni magát.
A szabályok ugyanis úgy szóltak, hogy
bajusz az, ha a férfiember arcán a szőrzet a szája végétől felfelé és az orra hegyétől lefele van. A bajusz-szakáll kategóriába tartozik pedig minden olyan eset, amikor túlnyúlik a szőr a szájvégen.
Itt történt meg, hogy jött valaki bajuszosan, s szakállason távozott – legalábbis a szabályok szerint. A harmadik kategória pedig az egyenjogúság, az esélyegyenlőség, valamint a poén kedvéért létezett, ebbe – álbajusz, álszakáll – bárki benevezhetett, aki kis kreativitással festett, ragasztott, kötött magának valamilyen arcszőrzetet. Lett is egy női és öt gyerek nevező. A zsűri pedig azt sem tudta, kit pontozzon.
A háromtagú zsűrit amúgy Hajnal Zsuzsanna szín- és stílustanácsadó, Dósa Norbert fodrász, borbély és Csatlos Károly szakállas szervező alkotta. Nem volt nehéz dolguk a bajusz kategóriában, ugyanis – miután a toldott bajusz kiesett –, egyetlen nevező büszkélkedett a szabályoknak megfelelő bajusszal. Kacsó István öt hónapja neveli kackiás bajszát, s saját bevallása szerint reggelre el is szokta aludni, de aztán napközben vígan pödörheti. A fiatalember vita nélkül elnyerte az este bajuszkirály címét.
Többen akarták már megméretni magukat a bajusz és szakáll kategóriájában, volt olyan jelentkező – Marosvásárhely ismert karikaturistája, Boros Tety személyében –, aki azt is elmesélte, hogy ő még Ceaușescu idejében is növelhetett szakállat, mert művészként, karikaturistaként engedélyezték neki. Igaz, ki kellett járni azt az engedélyt. Boros Tety ma is úgy gondolja, hogy mellkasközépig érő ősz szakálla és ezzel egybeolvadó hosszú ősz haja immár nem csak hozzá tartozik a művészi énjéhez, de a védjegye is lett Marosvásárhelyen. Ő egyediségi különdíjat kapott ezen a versenyen.
A kategória legjobbjának a zsűri Tölgyesi Józsefet találta, akinek saját elmondása szerint gyergyói gyökereiben van a bajusz, szakáll. Minden testvérének van, s így legalább nem is ijednek meg egymás gyerekei a bajszos, szakállas bácsiktól, mert hozzá vannak szokva.
A második helyezett Rácz Attila lett, ő Magyarországról, Pécsről jött a marosvásárhelyi bábszínész szakra szakállt növeszteni. Rendezett, gondosan fésült arcszőrzetéről már belépéskor lejött, hogy ő versenyezni érkezett. Második díjjal tért haza. A harmadik díjat Madaras László vihette haza, aki bajuszosként érkezett, de megtudta, nem tartozik oda.
Egy igazán különleges versenyző,
Szűcs Tamás teljesen csupasz képpel a bajusz-szakáll kategóriában nevezett, elmondása szerint 19 év kemény munkája van ebben.
Derült is a közönség rajta, meg csodálta is bátorságát. A zsűri ráadásul a láthatatlan szakáll kategóriában ítélt neki díjat.
A vendégbajusz kategóriában volt a legnagyobb tolongás, egy hölgy és öt gyerek is megmérette magát, a zsűri pedig mindenkit nyertesnek titulált.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
