HIRDETÉS
Mikor határozta el, hogy szakács lesz? Mi vonzotta a pályára? Van-e valamilyen családi hagyománya a mesterségnek? – teszi fel a lap munkatársa a kérdéseket Misik Endrének. A válaszokból kiderül, Endre családjában szakképzett szakács vagy vendéglátós nem volt, de apai nagyapja és anyai nagyanyja is jól főzött, sőt az édesapja mind a mai napig szeretettel és élvezettel főz a családnak, sőt falunapkor vagy bármilyen más alkalommal, amikor hívják, megcsillogtatja tudását.
Misik Endre békéscsabai tanulmányai alatt a szabadkígyósi Vadász Panzióban dolgozott, családot alapított, így Battonyára került, ahol a napközi otthon konyháján főzött, de időközben elvégezte a szegedi tanárképző főiskola pedagógia szakát, így taníthatott is.
„Közben Kisiratoson édesapámék garázsát átalakítottam pizzázóvá, ami hét évig szezonban szépen működött, majd elcsábítottak a battonyai strandfürdőbe, ahol melegkonyhás gyorsétkezdét működtettem. Valahogy mindig az étterem felé vonzódtam, azt tartottam az igazi vendéglátásnak. 2012-ben a pécskai Tavernában kezdtem el dolgozni, közben újítgattam a kisiratosi kis parasztházunkat, ahol idén májusában megnyitottam a Miskát” – meséli.
Ugyanakkor azt is megtudhatják az olvasók, hogy Misik Endre legjobban a pörkölteket szereti, kedveli a kemencében készült sülteket, legyen az bárány, kacsa vagy liba, illetve a birkahússal készült gulyáslevest.
Vendégei körében a halászlé viszi a prímet, de igen kedvelt a gulyásleves is,
továbbá a harcsaételek. Balla Géza a kedvenc bortermelője, az ő termékskálájáról a vörösborokat kedveli leginkább.
„Nekem ez az étterem volt a gyermekkori álmom, ezt szeretném hosszú távon működtetni, és persze mellette a családommal is minél több időt tölteni” – mondja Misik Endre a csütörtökön a Székelyhon és a Krónika napilapok mellékleteként megjelent Erdélyi Naplóban.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
