Bőrgyógyászati ajánlás: felejtsük el a szándékos napozást

Évtizedek óta beszélünk a napozás káros következményeiről, hogy mennyire óvatosak kell legyünk a napsütéssel kapcsolatban, mi ezúttal szakembert kérdeztünk arról, mennyit, mikor és milyen körülmények közt ülhetünk a napon biztonságosan.

A napsütésnek tényleg van pozitív hatása, például hangulatjavító, jókedvre derítő, illetve az UVB-sugárzás hatására bekövetkező D-vitamin termelődés is jótékony hatású, Gáspár Réka bőrgyógyász szerint mégis

a hangsúlyt a negatív, káros jellegű hatásokra kell fektetni, ha napozásról van szó.

A napsugárzás részét képező UV-sugárzás (UVA- és UVB-sugárzás) ugyanis bizonyítottan rákkeltő, sőt, ez a káros hatás fokozódik, összeadódik az évek, évtizedek folyamán. Ezenkívül tény, hogy az UV-sugarak felelősek a bőr gyorsabb öregedéséért, ráncok kialakulásáért is.

„A D-vitamin képződéssel kapcsolatban ugyanakkor érdemes tudni azt is, hogy napsütéses nyári napokon a ruha által nem fedett testrészek expozíciója révén is kb. 30 perc alatt megtermelődik a szervezet számára szükséges napi D-vitamin mennyiség. És azt se feledjük, hogy D-vitamin a táplálékkal is bevihető, akár étrendkiegészítők formájában is, bőrrák kockázata nélkül. D-vitaminért tehát felesleges a napon égettetni magunkat” – fogalmaz Gáspár Réka bőrgyógyász, aki nagyon szigorú elveket vall a napozással kapcsolatban.

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Természetesen nem mindegy, mikor tesszük ki a bőrünket a napsugárzásnak, illetve sok múlik a bőr ún. fototípusán, ez határozza meg, hogy a bőr hogyan reagál a napsugárzásra. Vagyis a világos bőrű, nehezen vagy egyáltalán nem barnuló bőrűek már 5-10 perc alatt is leéghetnek a napon, különösen a kritikus órákban, 11-16 óra között, amikor az UV-sugárzás a legintenzívebb.

A bőrgyógyász éppen ezért azt ajánlja, hogy 11-16 óra közt lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon. Ugyanakkor hasznos, ha a bőrt minél nagyobb felületen fedi ruházat. A napnak kitett, ruha alól kilátszó bőrfelületekre, legyen szó akár nyaralásról, hobbiról vagy csak egy ügyintézős hétköznapról, ajánlott fényvédőt használni. Sokan azt kifogásolják a fényvédőkben, hogy ragacsos réteget hagynak a bőrön, ezért ódzkodnak a használatuktól. Ennek kapcsán jó hír, hogy manapság már annyira széles a paletta fényvédőket tekintve, hogy tényleg mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, vannak könnyed, gyorsan és jól a bőrbe ivódó termékek is (spray, fényvédő permet, gélkrémek).

Természetesen az időpont mellett a helyszín sem mindegy, ha napozásról van szó:

mediterrán vagy trópusi tengerparton intenzívebb a sugárzás, ugyanakkor tengerpartokon a víz és homok visszaverő hatása is jócskán növeli az UV-dózist, akár 25 százalékkal is.

A bőrgyógyász szerint olyan terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis UVB- és UVA-sugárzással szemben is véd; ezt a gyártók jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson. Illetve érdemes vízálló terméket használni, ez például az izzadság lemosó hatásával szemben is ellenállóbb. Arcra érdemes speciálisan erre kifejlesztett terméket választani. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, a bőrgyógyász segíthet a legideálisabb fényvédő termék kiválasztásában, pl. bőrtípus, esetleges bőrproblémák (mint akné, rozaceás arcbőr, napallergiás bőr, terhességi foltok, intoleráns bőr, stb.) függvényében. Gyerekeknek ajánlott ténylegesen számukra kifejlesztett terméket választani, ezek megbízhatóbban kielégítik a gyerekek érzékenyebb, vékonyabb bőrének igényeit. Egyébként 6 hónapos korig nem ajánlott a fényvédők használata, de ezután is ajánlott kerülni a tűző napsütést.

„Általánosságban hasznos tudni, hogy napon tartózkodás alatt legalább két óránként újra fel kell kenni a fényvédőt, illetve közvetlenül úszás, pancsolás, törölközés után vagy erős izzadás esetén még gyakrabban. Nem mindegy a mennyiség sem, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) termék szükséges a védettséghez. A kémiai (nem ásványi) fényvédőket 20 perccel a napon tartózkodás megkezdése előtt fel kell kenni a bőrre. SPF faktorszámot illetően érdemes legalább SPF 30-as terméket használni” – hangsúlyozza Gáspár Réka.

Ha már megtörtént a baj, vagyis pecsenyére égettük a bőrünk, akkor is érdemes bizonyos óvintézkedéseket megtegyünk. Elsősorban ne tegyük ki napnak a leégett bőrfelszínt, pl. védhetjük sűrű szövésű anyagokból készült ruházattal.

Hűtsük a bőrt gyakori hűs zuhanyokkal, használjunk hidratáló hatású testápolókat.

Hideg borogatások is jótékony hatásúak lehetnek, pl. aloe verával. Ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás. Fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére jól jöhetnek a gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen, aszpirin. Ha hólyagok képződnek a bőrön, ezeket ne szúrjuk ki, ne szedjük le a tetejüket! Orvoshoz általános rosszullét, láz, hidegrázás, szédülés, hányinger, hányás esetén érdemes fordulni.

Sokan napozás előtt szoláriumba járnak, hogy utána „biztonságosabban” barnulhassanak, de a szakember szerint ez egyike a szoláriummal és napozással kapcsolatos leggyakoribb tévhiteknek.

Az UV-sugárzás sajnos minden mennyiségben káros a bőr számára.

Maga a barnulás is egy védekező reakciót jelez, a bőr a képződő melanin pigment segítségével próbál védekezni a sugárzással és a genetikai anyagban bekövetkező károsodásokkal szemben.

Ráadásul ez az előbarnulás, amit sokan a szoláriumozással kívánnak elérni, tulajdonképpen egy igen gyenge, minimális védelmet nyújt a bőr számára, ami kb. egy SPF 6-os fényvédő védelmének felel meg.

A leégés, a napozás, a szoláriumozás, mivel UV-terhelést jelentenek, első helyen állnak a bőrrákkeltő tényezők listáján. Az UV-sugárzás bőrkárosító hatása idővel összeadódik és fokozódik, a korábbi leégések, szoláriumozások akár évekkel, évtizedekkel később bosszulják meg magukat.