Hanyatló „szobafoci”: kell-e még valakinek a futsal?

Eleve furcsán indult az országos teremlabdarúgó-bajnokság idei kiírása, ugyanis alig hat csapat jelentkezett a rajtnál, a másodosztályt megnyert Marosvásárhely nem tudta vállalni az indulást, és valami megmagyarázhatatlan csoda folytán a kiesett Kolozsvári Clujana mégis indulhatott. Úgy, hogy első meccseit mindenfélére hivatkozva tologatta, aztán élesben kiderült, miért: messze nem üti az élvonal szintjét – olvasható a lapban.

Rámutatnak, a romániai futsal évek óta ebben a helyzetben van, létezik néhány szupercsapat, utánuk a futottak még kategória, illetve azok, akik egyáltalán nem oda valók. Két-három évvel ezelőtt még három ilyen csapat volt, akkoriban Marosvásárhelynek, Resicabányának és Sepsiszentgyörgynek nem volt már semmi keresnivalója a bajnokságban, hiszen az élcsapatok 24–3, 17–1, 11–1, 13–2 és hasonló arányban nyerték ellenük a meccseket. Pedig ezek olyan csapatok voltak, mint például Vásárhely, amely korábban sorozatban nyerte a bajnokságot a román válogatott odaszerződtetett magjával, míg Szentgyörgy idegenlégiósokat foglalkoztatva kétszer is döntőt játszott.

Ha megnézzük Kolozsvár legutóbbi két meccsének eredményét (0–18 a Csíkszeredai Imperial Wet és 1–12 az FK Székelyudvarhely ellen), akkor kijelenthető, hogy ugyanez a szint. A cikk szerzője, Katona Zoltán szerint a Clujana a jelenlegi másodosztályban sem állná meg a helyét, de az önkormányzati támogatás így több, ha az első osztályban vereti folyamatosan magát.

Kérdés, hogy egyáltalán kinek kell még ez az átvitt értelemben is nagyon kispályás sportág, amit egyesek szobafocinak csúfolnak? – fogalmaz a szerző.

Hogy honnan eredeztethető a probléma forrása, hogy miért nem tudott igazán elterjedni és nézőket vonzani ez a sportág, és mi a helyzet a romániai válogatottal, elolvashatják az Erdélyi Sport e heti számában.