Házi kedvenc- és önismeret, ezek a felelős kutyatartás alapjai

D. Balázs Ildikó 2019. július 31., 16:08 utolsó módosítás: 2019. július 31., 18:41

Ne csak azért vásároljunk meg egy kutyát, mert cuki, de még csak azért sem, mert jó házőrző. Sőt azért sem kell mindenképpen kutyát venni, mert a szomszédnak van. Akkor vegyünk kutyát, ha ismerjük magunkról, hogy tudunk rá időt, energiát, pénzt szánni. Megannyi jó tanács, amellyel Gegő Katalin kutyatenyésztő, kutyakozmetikus, a Har Dogs Egyesület elnöke látott el.

Gegő Katalin kutyatenyésztő, kutyakozmetikus, a csíkszeredai Har Dogs Egyesület elnöke Fotó: Gábos Albin

Ha felelős kutyatartók akarunk lenni kutyavásárláskor, az első fontos lépés az önvizsgálat – hívja fel a figyelmet indulásból Gegő Katalin. „Aki kutyát szeretne, először vegye számba, hogy ő maga milyen természetű, milyen anyagi és lakhatási lehetőségei vannak, és mennyi időt tud a kutyára szánni. Például ha sportos ember vagyok, vegyek vizslát vagy német juhászt, vagy más nagy mozgásigényű kutyát, de ha időhiányban szenvedek, akkor vegyek egy kistestű, nyugodtabb vérmérsékletű kutyát, aki otthon is jól elvan, és megelégszik a napi két-háromszori sétával. Annak is tudatában kell lenni, hogy anyagilag mit tudok megengedni magamnak, mert egy állatnak vannak szükségletei. Egy állatot nem elég »szemmel tartani«, neki jó minőségű étel kell. A kutyát kell etetni, itatni, sétáltatni és ápolni. Ma már nem csak kutyaláncon tartják a kutyákat, hanem a lakásban is, éppen ezért, ha egészséges a bundája, akkor mi is és a környezetünk is egészséges marad. Ha a kutya jó kondícióban van, jól érzi magát a bőrében, én is jól érzem magam mellette” – magyarázza Katalin, aki mintegy harminc éve foglalkozik kutyákkal és tíz éve ebtenyésztő is.

Kutyatartás és divat

Tömbházlakásban manapság többnyire a bichon tartása a felkapott, őket pedig legtöbbször azzal a gondolattal veszik meg, hogy kistestű kutyák, és nincsenek nagy igényeik, keveset kell költeni rájuk. Na de a kutya tartva ismerszik meg – mondhatnánk –, és fokozatosan derül ki, hogy például rendszeresen nyíratni kell, a kozmetikus pénzbe kerül, ugyanakkor meg kell vásárolni a jó minőségű tápot, és ekkor már majdnem annyit költünk rájuk, mint egy nagytestű kutyára. Egyszóval vásárlásnál nem a kutya mérete számít. Gegő Katalin ugyanakkor egy igen lényeges dologra is felhívja a jövendő kutyatulajdonosok figyelmét: ha tehetik kutyatenyésztőtől vásárolják meg a család kedvencét.

„Ezek a divatfajták nálunk sajnos össze-vissza vannak keresztezve, és a kutyakölykök potom áron megvásárolhatók. Sajnos aminek az ember nem fizeti meg az igazi árát, annak az értéke is annyi. Mivel sok a beltenyészet, egyszer csak felbukkannak az idegrendszeri problémák, az epilepszia, és amikor kell költeni az állatorvosra, a kezelés többe kerül, mint egy törzskönyves bevizsgált kutyakölyök megvásárlása. Így aztán van, amikor elaltatják, vagy egyszerűen túladnak rajta.”

Katalin ebtenyésztőként például a tenyésztésre szánt állatot kiállításra viszi, lebíráltatja, genetikai vizsgálatokat végeztet, hogy kiderüljön, hajlamos vagy sem bizonyos örökletes betegségekre. Csak ezek után következik a fedeztetés, de azt is gondosan kiválasztva, hogy milyen kutyával, és később jönnek az oltások. Mindez persze nem kis összeg, nyilván ezért magasabb a felvásárlói ára is egy törzskönyves kiskutyának. „Nem szeszély vagy sznobizmus a törzskönyv, mert ha valaki egy fajta tiszta kutyát vásárol, a fajtatisztaságát a törzskönyv bizonyítja, adatok vannak benne többek között a felmenőkről, genetikai vizsgálatok eredményeiről” – nyomatékosítja Katalin. A felelős kutyatartás alapja tehát a megbízható helyről való vásárlás.

Aki azt szeretné, hogy vidámság meg bohóság legyen körülötte, annak való a beagle Fotó: Gábos Albin

Ha már a bichonokat, a kis testű, békés kutyákat említette, természetesen az agresszív, nagy testű ebekről is szó esett. „Sok helyen ezért kell a nagy agresszív kutya, hogy védje a birtokot, nem számolnak azzal, hogy ezek a kutyák a családdal is agresszívek lehetnek. Egyébként is az 55/2002-es törvény szigorúan szabályozza az ilyen típusú kutyák tartását. Volt egy hullám a tavaly ősszel, amikor a rendőrség szigorúbban vette a törvény betartását, számba vette a harci kutyákat, és bizony sokan sajnálták kiadni a regisztrálásra a pénzt, és szélnek eresztették addigi kedvenceiket. Ezért baj, ha divatos lesz egy bizonyos kutyafajta, és felelőtlenül beszerezzük, nem számolunk azzal, hogy milyen egyéniségek vagyunk, milyen helyen tudjuk tartani, milyen anyagi körülmények közt”.

Gyerek és kutya a családban

Egy jól nevelt kutya áldás egy kisgyermekes családban – jegyzi meg Gegő Katalin, és ezt saját példával is alátámasztja. Azt mondja,

gyermekei a napköziben és az iskolában is sokkal empatikusabbak voltak társaiknál, és ez a kutyáknak volt köszönhető,

hiszen egy gyermek könnyen ráhangolódik a kutyára, észre sem veszi, és figyel a kutya jelzéseire. „A kutya sok pluszt ad egy gyermeknek, egy gyereket egy kutya nem ronthat el, csak hozzáadhat a mindennapjaihoz vidámságot, játékot, jóindulatot, barátságot. Egy izgága gyermeket lenyugtathat” – fűzi hozzá. Viszont azt fontosnak tartja kihangsúlyozni, csak azért, mert a gyermek sír a kutyáért, azért nem szabad megvenni egy állatot. Csak akkor vásároljunk kutyát, ha annak gondozását a család együtt vállalja be.

De bármennyire is családtagként tekintünk egy kutyára, azt sosem szabad szem elől téveszteni, hogy a kutya sosem családban gondolkodik, hanem falkában, és a falkának van egy alfája és egy omegája. A kutyát sosem szabad például a gyermek elé helyezni, mindig tudnia kell, hol a helye. Ha a kutyát magunk vagy gyermekünk elé helyezzük – jegyzi meg Katalin –, a dominanciára hajlamos kutyák átvehetik a falkavezérséget. „Otthon is egyszer az etetésnél megkapja a falkavezér az adagot, majd a kölyök. Rend van és fegyelem. Csak egyszer kell másként cselekedni, s akkor felborul a rend, káosz lesz és hatalmi harc. Én vagyok a főnök, én osztom ki az eledelt. Ha a kutyát helyén kezeljük, örömforrás a családban, ha nem tudja a helyét, nem enged fel például az ágyamra, mert nagyobb főnöknek érzi magát, a gyermek nem tudja megsimogatni, mert odakap, vagy nem tud vendég jönni, mert letámadja az ajtóban. Ez már nem öröm, hanem üröm” – nyomatékosít a szakember.

Gegő Katalin igazi kutyaszerető ember immár harminc éve. Jelenleg öt európai világ és klubkiállítást is megjárt, díjnyertes beagle és egy olasz vizsla boldog és büszke tulajdonosa. A kutyakozmetikusként tevékenykedő Katalint arra kértem, példákkal is támassza alá, milyen típusú emberhez milyen kutya lehetne a hűséges társ.

„Egy aktív embernek, aki szereti a katonásabb sportokat, ajánlanám a német juhászt és a malinoist, azok pörgős és mégis katonás kutyák. Rengeteg időt igényelnek, mert kell őket képezni. Hozzájuk kell egy bizonyos temperamentum. Akinek szintén sok az ideje és szeret szaladni, ahhoz való egy vizsla. Aki szereti, hogy falka vegye körül, s vidámság meg bohóság legyen körülötte, annak való a beagle.

Aki szereti azt, hogy legyen valaki mellette, aki nyugodt, kiegyensúlyozott, igaz csendes barátra vágyik, ajánlom az újfundlandit, a golden retrievert vagy a spánielt. Aki szeret sétálgatni, de nem nagy távokat, annak jó társa lehet a tacskó, kedves jópofa és okos kutya. Mondjuk, ha én komorabb vagyok, lehet nem tűrnék egy ugráló izgága kutyát, inkább azt szeretném, hogy egy csendes, mellettem üldögélő kutyám legyen. Vagy fordítva, én már megmozdulnék s ő meg inkább lustálkodik. Ott van például az orosz agár, akiről azt hinné az ember, hogy egész nap nyargal, de nem, a lakásban nyugodt, kiegyensúlyozott, de ki kell vinni a mezőre, és aztán nyargal” –  magyarázza.

Az ivartalanítás fontosságát is kiemelte a szakember. A legnagyobb probléma – mondja –, hogy sokan igen drasztikus lépésként könyvelik el a kutyák ivartalanítását, van, aki azt mondja, meg kell adni annak a lehetőségét, hogy kölykei legyenek. „Egy kutya nem éli meg az anyaságot, a szerelmet. Nála ez nem érzelmi kérdés, ez a fajfenntartásról szól. A felelős állattartó és a tenyésztő tudja, mikor és miért fedeztet egy kutyát. Ha állatszeretőnek tartjuk magunkat, azt kell nézzük, hogy mi a jó a kutyának, mert mi kell gondolkozzuk helyettük” – szögezi le.

A büszke gazdi és kutyái. Európa – világ és klubkiállítást is megjártak már a kis beaglek Fotó: Gábos Albin

Gegő Katalinnak egyébként a Csíkszeredai kutyások Facebook-oldal adminisztrátoraként nem egy példája van a felelőtlen kutyatartásra. Számos olyan esettel szembesül, amikor az első gondolatra beszerzett kutyától az újdonsült gazdi igen rövid időn belül megszabadulna, mert kiderül, hogy a kutya eszik, a dolgát végzi, ugat, néha lábatlankodik, és nem fér össze a temperamentumuk.

„Egy kutya nem plüssállat, igényei vannak.

Ha okosan mérlegelünk, és azt mondjuk, talán mégsem nekem való a kutya, akkor lehet menhelyre menni kutyát simogatni, vagy oda besegíteni, netán ismerősöknél kutyát sétáltatni, mintsem szenvedjen miattunk egy állat. Ők is érző lelkek, és sokszor jobban szeretnek bennünket, mint mi őket” – jegyzi meg Gegő Katalin.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat