HIRDETÉS
Bár két évtizede nincs közöttünk a kiváló színművész, hangja, arca, megjelenése annyira jellegzetes volt, hogy vélhetően még generációkon át tudni fogják ki volt Sinkovits Imre.
Szerencsére az utóbbi időben filmjeit, darabjait elég gyakran vetíti a magyar közszolgálati média, alakításaiból a fiatal színészek rengeteget tanulhatnak.
Budapesten született 1928. szeptember 21-én, a Színművészeti Főiskolára 1947 és 1951 között járt. Elképzelni is nehéz, mekkora tehetségként vágott neki a pályának, alig négyévi színjátszás után már a Jászai Mari-díj birtokosa volt.
Majdnem utolsó leheletéig a színpadon volt. 2001. január 16-án este a Tudóst alakította Vörösmarty Csongor és Tündéjében, senki sem gondolta, hogy ez lesz a hattyúdala.
A színfalak mögött fáradtnak, betegnek látszott. A közönség mindebből semmit sem vett észre, annyira hitelesen, mély átéléssel játszott. Jelenései között – amit addig soha nem tett – leült pihenni. Kollégái aggódtak érte, de senki sem tudta, hogy mekkora a baj. Kegyes volt hozzá a sors – nem szenvedett.
Csendben, méltósággal távozott az élők sorából, hogy csatlakozzon az égben egyre gyarapodó színészóriásokhoz.
Végakarata szerint az óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra szeretett szülei mellé. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
