A gyergyóremetei Balázs-Bécsi Csaba és a zsibói születésű Balázs-Bécsi Orsolya a Gyergyói-medence több néptáncegyüttesének vezetője és tanítója – s bár fiatal koruk óta mindkettőjük számára alapvető szempontot képez a népi hagyományok megőrzése és átörökítése, a kapcsolatukban összeér Szilágyság és Székelyföld, s így a tradíciók valamelyest egy új szintre lépnek.
– mondta Pilinszky János. A téli ünnepkör, a karácsony és az új évre készülő időszak minden családban másképp mutatkozik meg. Balázs-Bécsi Csaba és felesége, Orsolya otthonában ilyenkor több hagyomány is keveredik, hiszen egyszerre van jelen Szilágyság és Székelyföld.
A Balázs-Bécsi házaspár már régóta a hagyományőrzésre adta a fejét, a Maros Művészegyüttes egykori táncosaiként nemcsak a közelebbi településeken, de világszinten is bemutatták a magyar és román néptánchagyományok különlegességeit. Közel tíz éve viszont a Gyergyói-medencében néptáncoktatóként ismertük meg őket, s azóta, ha népi szokásokról van szó, bizonyára felmerül a nevük.
S hogy milyen a szilágysági és székelyföldi tradíciókból összekovácsolt karácsony és szilveszter?
– fogalmazott Orsolya. Hozzátette, ennek ellenére ez az időszak mindig meghitt volt, a család és a szeretet kapott nagyobb fókuszt. Orsolya édesapja sokáig kántorkodott, ennek apropóján a karácsonyi kántálás is központi helyet foglalt el az ünnepek során. Csaba életében is – ugyancsak édesapja hatására – fontos szerepet töltött be a zene.
S persze az sem volt mindegy, hogy mikor – Ádám és Éva éjszakáján, az éjféli mise után indultunk útnak” – mesélte Csaba.
– hangsúlyozta Csaba.
Az óévet lezáró napok pedig helyet adnak az újévi fogadalmak megfogalmazására, a Balázs-Bécsi házaspár viszont csupán egyetlen egy fogadalmat tesz minden új év kezdetén:
– emelték ki.
Néptáncoktatóként pedig mindketten fontosnak tartják, hogy a diákjaikkal megismertessék a téli időszakhoz köthető népi hiedelmeket, s így a Luca, illetve a disznóölő Szent András napjának mindig nagy sikere van, de a karácsonyt követő regölést is nagyon várják a fiatalok.
A beszélgetés során az is kiderült, hogy a Szilágyságban a román tradíciók nem nyomják el az ott élő magyarok szokásait, mindkettő megfér a másik mellett, s bár az elrománosodásra ott is van példa, a két nép hagyományai nem tudják lefedni egymást. „Talán itt, Gyergyó környékén hamarabb és könnyebben be tudnák integrálni az emberek a román szokásokat. Szilágyságban vaskalaposabb magyarok élnek” – állította Orsolya. Ami ellenben az ő életéből eddig – vallási okok miatt – kimaradt, az a Nagyboldogasszony kultusza, hiszen Orsolya szülőfalujában Mária, mint édesanya és istenség nincs olyannyira jelen, mint azt a katolikus hitvilágban ismerjük. Ezt az újdonságot érzi legközelebb magához.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.