HIRDETÉS
Hogy miként lettek evangélikusok a barcasági csángók, azt Brassó közelségével és a szász hatással magyarázza az ezt firtató újságírói kérdésre válaszolva Korodi Levente. „Négyfaluban az első gyülekezet, amelyről a feljegyzésekből tudunk, a csernátfalusi.
Mint ahogy a település további három falujának lakói is. Az 1560- as évek után a Brassó környéki települések szász fennhatóság alá kerültek. Ez olyannyira erős köteléknek bizonyult, hogy amikor a türkösi csángók 1885-ben megépítették az evangélikus templomot, a gyülekezet még mindig a német evangélikus esperesség fennhatósága alá tartozott.
Őt nem érdekelte a hívek véleménye, így az újonnan felépített templom két esztendőn keresztül zárt ajtókkal állt. Csak akkor nyílt lehetőség magyarul szolgálni, miután megalakult a magyar evangélikus esperesség. Közben a rekatolizációs folyamat egy kisebb méretű katolikus templom építését hozta magával. Városi szinten – azaz Bácsfaluban, Türkösön, Csernátfaluban és Hosszúfaluban – ma mintegy négyezren vallják magukat római katolikusnak, valamivel több mint ötezren pedig evangélikusnak” – magyarázza a lelkipásztor. A vele készült teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
