Tompos Renáta: kisdobozból ékességek

Mindig is szeretett kézműveskedni, volt egy időszak, amikor nemezelt, majd saját fejlesztésű fonalas technikával dolgozott Tompos Renáta. Még tizenegyedik osztályos volt, amikor megismerte az üveglencsés, bronz- és ezüstös alapú ékszereket, és elkezdte ő maga is készíteni.

„Teljesen hobbiszinten indult, nem terveztem, hogy ebből kinövi magát egy vállalkozás. A kezdetekkor – mint általában mindenki, aki használja a közösségi oldalakat – én is feltöltöttem az ékszerekről készült fotókat, és egyre többen kezdtek megkeresni, ismeretlenek is bejelöltek, érdeklődtek. Egy idő után létrehoztam egy külön oldalt, amelyen megmutattam, hogy mivel is foglalkozom” – meséli a kezdeteket a fiatal kézműves.

Időközben a csíkszeredai lány Kolozsvárra felvételizett egyetemre kommunikációs szakra, de a kedvenc időtöltése, hogy ékszereket alkosson, megmaradt. „Van nekem egy kis dobozom, amelyben az ékszeralapok, kellékek és szerszámok vannak, az elmúlt években rengeteget utaztam, de mindig magammal cipeltem ezt. Így bárhol vagyok, ha valamit megálmodok, eszembe jut egy újabb ötlet, akkor el is tudom készíteni az adott darabot. Hat éve foglalkozom ezzel, de kevés olyan darab van, ami ugyanolyan, mint egy korábban elkészített.”

Miután három évvel ezelőtt befejezte az alapképzést, elgondolkodott azon, hogy talán szintet kellene lépni, és felfejleszteni vállalkozássá ezt a hobbit. De sokáig nem merte meglépni, végül ebben az évben indította be. „Egyre többször éreztem azt, hogy ez az, amiben igazán én lehetek, és az egyetemen tanultakhoz is kapcsolódik, mert magamnak és az ékszereimnek tervezem meg a marketingjét. Ebben tudok a legszabadabb lenni, ebben tudok kiteljesedni. Amikor hat évvel ezelőtt nekifogtam, az üveglencsék még újdonságnak számítottak, aztán viszonylag gyorsan egyre többen kezdtek ezzel foglalkozni, a bizsuboltokba is »berobbant«. Amitől talán különbek az én ékszereim, az a személyre szabhatóság, mert minden darabhoz hozzá tudja tenni a megrendelő az elképzeléseit.

 „Volt egy időszak, amikor nagyon skatulyában gondolkodtam az ékszerekről: volt egy alapom, volt egy elképzelés, összeraktam. Aztán, amikor kicsit kinyíltam ilyen téren, mertem merészebb formákat használni. Akkor készültek olyan darabok, hogy azt éreztem, hogy ezeket nem igazán adnám oda másnak. De aztán mégis odaadtam. Nekem csupán egy pár olyan fülbevalóm van, amit én készítettem” – emlékszik kacagva.

Eddig kevés vásáron vett részt, inkább csak olyanokon, amelyeket közösen szerveztek más kézművesekkel Kolozsváron. Ebben az évben szeretett volna „elindulni” vásározni, mert érzi az igényét annak, hogy lássa, hogyan reagálnak az ékszerekre az érdeklődők, hogy beszélgetni tudjon velük, és kapjon direkt visszajelzéseket, de a vírushelyzet ezt nem tette lehetővé. Ezidáig legfőképp online térben értékesítette az alkotásait, és ez a mostani helyzetben előnyére is vált. „Eddig is online szférában árusítottunk, úgyhogy nem kellett a zéróról kezdeni. A vásárokat terveztük, de azok elmaradtak. Viszont lett B-tervünk, és úgy kezdtünk el terjeszkedni, hogy több üzletbe is beköltöztünk. Úgyhogy hozott újdonságot is ez a helyzet. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy kevesebb alkalom adódik a találkozásra a megrendelőkkel.”

Renáta fontosnak tartja, hogy a többi kézművessel jó legyen a kapcsolat, hogy egymást segítsék ebben a korántsem könnyű helyzetben.

„Mindenki másképp dolgozik, mindenki más alkotási folyamatokon megy keresztül, és kisebb-nagyobb megmozdulásokban szerettük volna és szeretnénk továbbra is azt képviselni, hogy egymást segítsük. Például amikor lett egy ilyen hirtelen változás az életünkben, akkor volt egy »Maradj otthon és alkoss« szlogenű megmozdulásunk, amelyhez nagyon sokan csatlakoztak. Ennek keretében olyan kézműveseket mutattunk be az oldalunkon, akiknek szükségük volt arra, hogy az online térben kicsit jobban mozogjanak. Azt láttam, hogy a kézműves-társak erre nagyon nyitottak, ugyanúgy, ahogy mi is, mert rengeteget lehet egymástól tanulni.”

Az ékszerkészítés csak egy szelete a munkának, egyedül nehéz mindenre odafigyelni, szerencsére most már van egy csapat is mellette – mutat rá. Az online kommunikációban a legjobb barátnője, Szabó Lídia Dóra segít, aki évek óta követi Renáta tevékenységét, az arculattal kapcsolatos anyagokat Antal Melinda készíti, és mivel szerették volna, hogy a csomagolások tekintetében minél kevesebb hulladékot termeljenek, Bartalis Ágnest kérték meg, hogy segítsen nekik ebben. „Én pedig elkészítem a termékeket, és próbálom a legjobb tudásom szerint menedzselni, amit lehet. Ez is véletlenül alakult ki, mert ahogy egyre többet tanultam a kommunikációs szakmában, olyan szinten fejlődött a vállalkozásom is. Minél többet tudtam, annál többet próbáltam visszaépíteni” – fogalmaz a kézműves.