Kuriózumnak számítanak a feldolgozott mangalicasertésből készülő hústermékek.
Mangalicaszalonnával, tepertővel, kolbásszal, szalámival vagy füstölt sonkával elsősorban kézműves vásárokon találkozhatunk.
Üzletekben egy-két székelyföldi húsfeldolgozó vállalat kínál mangalicatermékeket. Magas áruk miatt azonban csak szűk fogyasztóréteghez jutnak el. A mangalicasertésből készülő kolbász, szalámi és sonka ára a „normál” sertésáru duplájába kerül.
Az árkülönbség azzal magyarázható, hogy az intenzív sertéstelepeken tápokkal „felfújt” disznóhoz képest a mangalica hizlalása sokkal több időbe kerül. Külterjes tartásban a százkilós sertés egy év alatt éri el a mázsás súlyt, a 150 kilós vágóállat hizlalási ideje másfél esztendő.
A külterjes tartásnak köszönhetően a haszonállat húsából és a zsiradékból készülő termékek sokkal ízletesebbek, mint a többi sertésfajtáé.
Amennyiben az állattartó gazda betartja a rideg tartás követelményeit, a mangalicazsír egészségesebb, mint más sertészsír – telítetlen zsírsavakat tartalmaz –, és a zsírrétegekkel átszőtt hús minősége kiváló.
Szász György 140 disznót hizlal, és a vágóállatok mellett folyamatosan értékesít malacokat. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.