Kiből legyen kishokis?

Sportágválasztó sorozatunkban edzőktől kérdezzük meg, hogy miért és kinek ajánlják az egyes sportágakat, milyen anyagi vonzata van ezek gyakorlásának, mennyi időt vesz el az edzés a gyermekek szabadidejéből stb. Célunk, hogy segítsünk a szülőknek, gyermekeknek kiválasztani a leginkább megfelelő, gyakorolható sporttevékenységet. Elsőként a jégkoronggal ismerkedünk.

„Jó dolog a gyereket elvinni korcsolyázni már abban a pillanatban, amikor érdeklődik iránta. Természetesen ez akkor időszerű, mikor már tud járni, biztosan mozog. Az ideális kezdés tehát 3 és 5 éves kor között van” − válaszolta kérdésünkre Nagy Attila, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia (SZJA) ügyvezető igazgatója. Edzőként is javasolja ezt a sportot mind a fiúknak, mind a lányoknak.

 − érvelt a szakember.

Kilenc éves korig heti 3–5 órát, 10-11 éveseknél heti 7–9 órát, 12-13 éveseknél 9–10 órát, 14-15 éveseknél pedig heti 12–14 órát vesz igénybe a jégkorongsport gyakorlása – a jelenlegi szakmai követelmény ezt az óraszámot javasolja. Ez az edzésre és a versenyekre szánt időt is tartalmazza.

A jégkorong gyakorlásához a fizikai felépítés nem igazán számít, mivel a gyerekek folyamatosan változnak, fejlődnek, így a toborzásnál nem létezik ilyen feltétel – mondta el az SZJA ügyvezetője. „A jégkorongot bárkinek ajánljuk, mert főleg az első években a fizikai és a mozgáskoordinációs fejlődésre határozottan pozitív hatással van, és a hiedelemmel ellentétben semmivel sem veszélyesebb, mint bármely másik sportág” − emelte ki. Hozzátette,

a szelekció nem függ attól, hogy ki mennyire tud korcsolyázni,

a rendszerben dolgozó edzők kötelessége az is, hogy megtanítsák a gyermekeket korcsolyázni.

A helyi sportegyesületeknél van lehetőség a jégkorongsport gyakorlására. Csíkszereda esetében az Iskolás Sportklub (ISK) a nevelőegyesület, ahol a kezdő gyerekeknél (U8-U10) komoly változások történtek az idén – mutatott rá Nagy Attila. Közölte, az edzések időpontja megváltozott az eddigiekhez képest, a 14 óra körüli edzések átkerültek 18 órára, így könnyebb a szülőknek elkísérni a gyermekeket a jégpályára, és a sportolóknak is van lehetőségük normálisabb napi programot beállítani.

Az edzők létszáma is növekedett, a jégen 7-8 gyerekre jut egy szakember, ugyanakkor a munkájukat szakmai koordinátor, valamint mentoredző követi.

Székelyföldön a jégkorongozás anyagi vonzata változó, annak függvényében, hogy a gyerek milyen egyesületnél sportol. „Az ISK Csíkszeredánál nem létezik havi tagsági díj, ami más egyesületeknél 30-50 lej között mozog. A jégbért és az edzői fizetéseket teljes egészében a nevelő egyesület, valamint az SZJA-t működtető Mens Sana Alapítvány fizeti. A hazai bajnokságokban előforduló részvételi költségeket is (nevezési díj, szállítás, étkezés stb.) a nevelő egyesület állja, tehát ezen a téren sincsenek kiadások a családok számára. Az esetleges ráfordítás a sportoló gyerekek felszerelés-kiegészítésénél merül fel, de itt is komoly változások történtek ebben az évben, mivel az összes utánpótlásközpont minimum 30 rend kezdőfelszerelés-csomagban részesül a Mens Sana Alapítvány által” − tudtuk meg. Nagy Attila úgy összegzett,

egy kezdő, Csíkszeredában jégkorongozó fiatalnak a költségei nem haladják meg a havi 30-50 lejt,

amihez természetesen hozzá kell számolni azokat a szállítási költségeket, amikor a szülő edzésre viszi a gyermeket.

Székelyföldön több csapatnál is van lehetőség a jégkorongsport folytatására és az elitképzésre. „A kezdő sportolók 14 éves korukig a nevelőegyesületeik keretében kergetik a korongot, majd 9. osztálytól választhatják az akadémiai képzést, de ugyanúgy folytathatják a sportolást a nevelőegyesületekben, abban az esetben, ha erre esik a választásuk. 18 éves korban történik a váltás a felnőtt korosztály felé. Sajnos jelenleg ebben a korosztályokban veszítjük el a legtöbb sportolót, mert vagy nem elég érettek még a felnőtt szinthez, vagy nincs lehetőségük továbbtanulni a középiskola után, és kénytelenek olyan városokat választani a tanulmányaik elvégzésére, ahol nem létezik jégkorong” − osztotta meg az edző.

Újdonsággal is szolgált, közölte, ennek a problémának a megoldása érdekében a napokban is folyik az egyeztetés a Sapientia EMTE csíkszeredai karával az egyetem bővítéséről, aminek egy testnevelési szak beindítása is része lenne. Tervben van egy egyetemista csapat elindítása is, amely biztosítaná a felzárkózást a sportolók számára, miközben a jövőjükre is gondolva, a fiatalok felsőfokú tanulmányokat végezhetnek. Úgy véli, a felsőfokú oktatás és a sportolás lehetőségének összeegyeztetése megoldás lesz a létszámcsökkenés megállításához.

„Minden nap azért dolgozunk, hogy minél játékosabbá, színesebbé, gyermek- és családbaráttá tegyük a jégkorongot. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a tanulás és a sportolás összeegyeztetésére, a szakemberek képzésére, az orvosi felügyeletre és mindenre, ami abban segíti a sportoló gyermeket, hogy hasznos polgára legyen a társadalomnak” − válaszolta Nagy Attila a kérdésre, hogy miért ajánlja a jégkorongot.

Úgy látja, bár a felnőtt hoki jelenlegi helyzete nem nagy vonzerő a sportot kezdő gyerekek számára, mindenképpen érdemes hosszú távon gondolkodni a sportágban.

Az SZJA ügyvezetője bizakodó: „2017 decemberétől 7-8 fedett műjégpálya működhet Székelyföldön, ami mindenképpen a sportág fellendülését fogja eredményezni, és minden esély megvan arra, hogy 8-10 év múlva a most kezdő gyerekek fogják visszahozni a székelyföldi felnőtt jégkorong számára azt a dicsőséget, amit az évtizedek során megszoktak a szurkolók, és ami miatt − nem véletlenül − nevezik a jégkorongot a székelyek nemzeti sportjának.”