Sok múlhat a szülőkön is: veszélyben a neten lógó gyermekek

A biztonságos internet világnapja apropóján tették közzé a Mentsük meg a gyermekeket szervezet felmérését, amelyet múlt év nyarán végeztek 2740, 8–17 év közötti gyermek megkérdezésével. A reprezentatív mintán alapuló felmérés számos aggodalomra világít rá a gyermekek és tizenévesek online biztonságával kapcsolatban.

Azt láthatjuk nap mint nap, hogy a mai gyerekek intenzívebb online életet élnek, mint bármelyik korábbi generáció, ehhez pedig a járványhelyzet miatti távoktatás is alaposan hozzájárult. A neten való lógás nyilvánvalóan túlzott mértékét a felmérés számszerűsítette:

a gyerekek 78 százaléka legkevesebb négy órát tölt online,

méghozzá az iskolai időn kívül. Mindössze 3 százalékuk használja az internetet napi egy óránál kevesebbet. Az online töltött idő nagy részében más felhasználók által közzétett tartalmakat néznek (84%), játszanak (70%) és a közösségi hálózatokon böngésznek (67%). A válaszadóknak csak 46 százaléka mondta, hogy informálódás, aktualitások követése miatt lép fel az internetre. Elsöprő többségük telefonon csatlakozik az internethez – 99 százalék mondta ezt –, 62 százalék laptopot, 42 százalékuk okostelevíziót és 24 százalékuk még táblagépet is használ.

A túlzott internethasználatból következik az is, hogy egyre több gyerek és tizenéves van kitéve az online veszélyeknek is.

A megkérdezett gyerekek 29 százaléka kapott már meztelenséget vagy szexualitást ábrázoló tartalmat, 20 százalékuk azt is beismerte, hogy kértek már tőle ilyen jellegű fotót, videót.

Ugyanakkor 37 százalékuk élt már át megszégyenítést, zaklatást az interneten, 49 százalék pedig érezte már magát kényelmetlenül valamilyen megosztott tartalom miatt. Főként a 12 év alattiak és a lányok között gyakoribb ez az érzés. A válaszadók tíz százaléka azt is állítja, hogy fenyegették meg már az interneten. A legnagyobb baj pedig azt, hogy nagyon kevesen, csupán 23 százalékuk mondta, hogy beszéltek már valakivel az ilyen helyzetekről, legtöbben saját maguk próbálták meg megoldani a problémát. Sőt, hamarabb fordulnak a barátokhoz segítségért, mint a szülőkhöz vagy tanárokhoz.

Fogarasi Gyöngyvér iskolai tanácsadó is azt tapasztalja, hogy elsődleges szórakozásuk a gyerekeknek az internet, ahogy kicsengetnek az óráról, már veszi is kézbe a mobilját legtöbb diák, hogy megnézze, „miről maradt le”. „Mi időbeosztás és tanulásszervezés miatt gyakran mondjuk nekik, hogy ki kell kapcsolni az internetet a tanulás idejére, mert elvonja a figyelmüket. Az egyik diák éppen arra panaszkodott, hogy egy órára kikapcsolta, és ezalatt 35 üzenete jött. Ha pedig egy óra alatt ő harmincötször megnézni a telefonját, abból nem lesz hatékony tanulás” – mondja az iskolai tanácsadó, aki számos más dologban is látja a sok internetezés hatását a gyermekeken. Például

egyre kevesebb türelmük van, ugrál a figyelmük ide-oda, mint a netes böngészés közben,

miközben már a neten sem hosszú filmeket néznek vagy cikkeket olvasnak el, hanem például egyperces, hatásvadász Tik-Tok videókat, nem csoda, ha utána nehéz lekötni a figyelmüket az iskolában.

Az online zaklatások témája és ezek megelőzése állandóan jelen van az iskolában – mondja Fogarasi Gyöngyvér, rámutatva, hogy több projekt során is igyekeznek információkat átadni a diákoknak, felhívni a figyelmüket arra, hogyan is használják az internetet.

Esettanulmányokban mutatjuk be, hogy ez vagy az egy helyileg közeli történet, mert a gyerekeknek az az érzésük, hogy a bajok egy másik bolygón esnek meg vagy Amerikában, és azt hiszik, hogy velük nem történhet meg ilyesmi” – mutat rá a szakember, aki a visszajelzésekből úgy látja, hogy ez inkább a felsős korosztály problémája, mert középiskolások már jobban megtanulják kezelni ezeket a helyzeteket, s a zaklatók is a naiv, hiszékeny áldozatokat keresik. „Először mondjuk képet kérnek, majd alsóneműs képet, s ha nem megy tovább a gyerek, akkor zsarolják, hogy közzéteszik a róla készült képet. Ez egy jól bevált séma, amely sajnos sokszor beválik” – jelenti ki a szakember.

Az iskola, a hatóságok számos információval igyekeznek ellátni a gyermekeket, nagyon sok projekt, tevékenység szól erről, az iskolai tanácsadó szerint azonban óriási szerepük van a szülőknek, akik sok esetben nem csak, hogy nem ellenőrzik a gyerek online tevékénységét, de nem is beszélnek erről velük sokat. 

– mutat rá a szakember. Hozzáteszi, egy középiskolás gyerek a privát teréhez ragaszkodik, nem fogja odaadni a telefonját a szülőnek, hogy leellenőrizze, viszont egy 12 évesnek nem a privát szférája a fontosabb, rajtuk kell tartani a szemünket, és le kéne ülni beszélgetni velük. „Ki kell alakuljon egy olyan bizalmi kapcsolat, hogy a te érdekedben nézem meg ezeket, s később te megtanulsz magadra vigyázni” – hívja fel a figyelmet a szakember a szülői hozzáállás fontosságára.