Udvarhely elfelejtett kisebbsége. Egy közösség pusztulása és emlékezete

Katona Zoltán 2022. június 10., 18:55 utolsó módosítás: 2022. június 10., 20:29

Szembenézés munkacímmel készül dokumentumfilm Székelyudvarhely egykori zsidó közösségéről, a tervek szerint idén novemberben lesz a bemutató. A Székelyföldi Stúdió Egyesület filmje több helyszínen készült és készül, az alkotók kétszer forgattak Izraelben, és egyszer Auschwitzban.  

Udvarhely elfelejtett kisebbsége. Egy közösség pusztulása és emlékezete
galéria
Az udvarhelyi Strasser család 1942-ben Fotó: Forrás: a székelyudvarhelyi Kováts fényképészet archívuma

1944. május 3-a tragikus dátum Székelyudvarhely történetében: ezen a napon összesen 277 zsidó polgárt gyűjtöttek össze a városból és Udvarhely vármegyéből – előbb a marosvásárhelyi gettóba, majd a hónap végén Auschwitzba vitték őket.

Mindössze 38-an tértek haza...

Ezt megelőzően pedig nagyon sokan voltak munkaszolgálaton.

Fecső Zoltán televíziós újságírót több mint húsz éve érdekli ez a téma, ugyanis 2000-ben lelt rá a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban az Izraelben élő Schwächter Ernő által összeállított, az udvarhelyi zsidók visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványra. Akkor ezt felhasználva egy diákköri szakdolgozatot írt, ám 2019-ben, a deportálás 75. évfordulóján a város polgármesteri hivatala és a Haáz Rezső múzeum egy rendhagyó kiállítással emlékezett meg a Márton Áron téren az egykori zsidó közösségről.

„Manapság mindössze egyetlen olyan személy él Udvarhelyen, akinek részben zsidó identitása van és az elődei, felmenői is itt éltek”

– mondja a televíziósként dolgozó Fecső, aki 2019-ben, az említett rendezvény kapcsán értesült arról, hogy életben van Schwächter Ernő. Akkor döntötte el, hogy ezt a végtelenül szomorú történetet dokumentumfilmben fogja bemutatni. A felkészülésben Gidó Attila történész tanulmányai, valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró, egyetemi tanár történészi igénnyel és alapossággal megírt munkája volt segítségére. A rendező az információgyűjtést Csíkszeredában, a megyei levéltárban folytatta, ahol számos iratot talált az az 1944 májusában történtekről, köztük a zsidó üzletek lefoglalásakor készített leltárakat, vagy a megyei közigazgatás rendelkezéseit.

Fecső Zoltán és Jakab Ervin Izraelben, Netanján beszélnek Jakabovits György építőmérnökkel (a háttérben levő kulturális kzöponton is dolgozott), akinek a nagyapja Strasser István rádiószerelő és mozigépész volt Fotó: Székelyföldi Stúdió

„A túlélők és a háború után született gyerekeik már évtizedekkel ezelőtt kivándoroltak Izraelbe, azóta kevesen foglalkoztak a témával, emiatt még a humán értelmiségiek nagy része sem hallott arról, hogy itt éltek zsidók, és történt velük egy hatalmas tragédia, amit én a huszadik század Udvarhely legnagyobb tragédiájának tartok.

A világ legkutatottabb történelmi témájával foglalkozunk most, amely a művészetben, irodalomban, filmművészetben nagyon gyakran fontos témaként szerepel, viszont helyi szinten szinte semmit nem tudunk a zsidó közösségről. Úgy érzem, hogy ilyen értelemben is fontos ez a munka” – vallja Fecső Zoltán.

Interjú az izraeli Hoshayában Jankovits Gábor vegyészmérnöknél, aki a háború után született Székelyudvarhelyen Fotó: Székelyföldi Stúdió

Számára a munkafolyamat két kiemelkedő pillanata volt a székelyudvarhelyi születésű túlélőkkel való találkozás: a 99 éves Schwächter Ernővel és a 92 éves Gold Renéevel Izraelben találkozhatott. Ernő bácsi azóta már elhunyt, Renée (aki a 14. életévét a vásárhelyi gettóban töltötte be, ahonnan Auschwitzba került) pedig jó egészségnek örvend. A deportálásból visszatért 38 személy többsége a hatvanas-hetvenes években Izraelbe költözött, de olyan is van, aki a belvárosi református temető melletti zsidó temetőben nyugszik – ott, ahol emlékmű is van a deportáltak neveivel. A film alkotói nemcsak a holokauszt székelyudvarhelyi vonatkozásait szeretnék bemutatni: a 19. század elejétől az első zsidó családok udvarhelyi letelepedésétől kezdve egészen máig követik a közösség egykori tagjainak és a ma Izraelben élő leszármazottak sorsát.

Interjú Tel-Avivban Gold Renée-vel Fotó: Székelyföldi Stúdió

Fecső közvetlen munkatársai a film elkészítésében Jakab Ervin operatőr, Fancsali Levente vágó, illetve a Székelyföldi Stúdióban rendező-operatőrként dolgozó Demeter Levente most producerként segíti a stábot. Hajdó Csaba támogatóként szállt be a filmbe, de a munkafolyamat során társproducer lett. A rendezőnek sokat segít a színházi és filmes szakmából ismert Gálovits Zoltán.  Az izraeli eddigi forgatásokat székelyudvarhelyi cégek és magánszemélyek mellett a Román Kulturális Intézet és a székelyudvarhelyi önkormányzat támogatta.

A film bemutatóját 2022 novemberére tervezik az alkotók, nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem Izraelben is lenne vetítés.

A munkából hátra van még a forgatás egy része, hiszen a témában több történész, illetve kutató is a megszólal még, ez tenne pontot a több mint két éve zajló alkotói munka végére.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.