A csíkszeredai építész, aki Oscar-díjas film díszletén is dolgozott

Tamás Attila 2024. március 30., 13:42 utolsó módosítás: 2024. március 30., 15:28

Építésznek tanult, építészként dolgozott, amikor megtalálta őt a filmes világ. A csíkszeredai Egyed Csongor olyan filmek és sorozatok díszletein dolgozott, mint a nemrég Oscar-díjat nyert Szegény párák, de a netflixes Az utolsó királyság, a Dune: Prophecy sorozat, valamint a nyáron érkező Borderlands csapatában is benne volt. Vele beszélgettünk.

Egyed Csongor. A hagyományos építészet mellett a filmes építészetbe és díszlettervezésbe is belekóstolt az elmúlt években •  Fotó: Tamás Attila
galéria
Egyed Csongor. A hagyományos építészet mellett a filmes építészetbe és díszlettervezésbe is belekóstolt az elmúlt években Fotó: Tamás Attila

Már negyedikes korában eldöntötte, hogy építész lesz, kitartva ezen elhatározása mellett a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett építészként, illetve a Portói Egyetem Építészeti Karán is tanult. Dolgozott tervezőként Budapesten és Barcelonában,

a hagyományos értelemben vett építészi munka mellett ugyanakkor több nemzetközi produkcióban vett részt, többek között a nemrég Oscart nyert Poor Things-ben (Szegény párák) assistant art directorként.

Hogy ez tulajdonképpen mit takar, abba ő maga avatott be minket.

Belegondolni is szédítő, hogy mennyien dolgoznak egy filmen vagy sorozaton, nem véletlenül hosszúak a produkciók végén levő stáblisták. Minden munkafolyamatért külön csapat felel: a díszletek, a berendezés, az utómunka mind különálló részlegek egy nagyszabású film létrehozásakor. Sok ember összehangolt munkájából áll össze a nagy egész, amit a mozivásznon vagy a képernyőn látunk. Egyed Csongor a Szegény párák mellett dolgozott a vikinges The Last Kingdom (Az utolsó királyság) sorozaton, amelynek késői évadai már a Netflixnél készültek, de részt vett a Magyarországon forgott, augusztusban érkező Borderlands-filmben is, vagy a Dűne-univerzumban játszódó előzménysorozat, az ősszel érkező Dune: Prophecy csapatában.

•  Fotó: Egyed Csongor archívuma
Fotó: Egyed Csongor archívuma

Az út hagyományosból a filmes építészetbe

„Amikor az egyetem után dolgozni kezdtem Spanyolországban, nem akartam tovább gyakornokoskodni, 101 irodához küldtem el a jelentkezésem, végül egy jelzett vissza, és vett fel építésznek. Múzeumokon, kulturális tereken és ehhez hasonló projekteken dolgoztunk, nemrég pedig ismét próbáltak visszacsábítani egy munkalehetőséggel.

Volt olyan projektünk is, aminek a befektetője Antonio Banderas volt”

– emlékezett vissza a kezdetekre, Csongor. Mint mondta ez csak érdekes adalék, de nem így került kapcsolatba a filmes világgal, hanem egy volt osztálytársa révén, aki egy nehezebb pillanatban kereste meg őt egy „lepattanó” munkával, ami a Netflixnél készülő The Last Kingdom sorozatnál volt.

Akkoriban egy budapesti irodánál dolgoztam, ahonnan tulajdonképpen menekültem, így egyből igent mondtam az ismerősöm által felajánlott lehetőségre, ez a The Last Kingdom-sorozat volt, aminek így a negyedik és ötödik évadán dolgozhattam”

– fejtette ki Egyed Csongor.

Képkocka a The Last Kingdom-sorozatból •  Fotó: The Last Kingdom/Netflix
Képkocka a The Last Kingdom-sorozatból Fotó: The Last Kingdom/Netflix

Mint részletezte, az elején még rajzolóként kezdte, a ranglétra aljáról indult, és már az első héten szembesült olyan feladattal, ami megmutatta számára, hogy mi is a különbség a hagyományos és a filmes építészet között.

„Az első héten megkérdezték: meg tudok-e rajzolni egy ajtót? Ekkor jöttem rá, hogy ez egy másik véglet, hiszen amikor 1200 lakásnak rajzolsz és tervezel ajtót, akkor programokat használsz, beállítod őket, eldöntöd, hogy milyen méretben, színben, formában készüljenek.

Viszont amikor egy tizedik században játszódó sorozathoz kell egy ajtót tervezni, akkor azt teljesen az alapoktól kell kezdeni, és rengeteg utánajárást igényel. Itt már nem az a kérdés, hogy egy standard ajtót meg tud-e csinálni az asztalos, hanem hogy pontosan hogyan nézzen ki, milyen a fának az erezete, mekkora deszkalapokból készüljön, milyen zsanérjai legyenek stb. Az ezt megvalósító asztalosnak, festőnek vagy szobrásznak minden információt tudnia kell, hogy te hogyan képzeled el, így tényleg az utolsó részletekig ki kell dolgozni”

– avatott be a részletekbe a csíkszeredai szakember. Tervezésnél és a kivitelezésnél felmerülhet olyan szempont is, hogy össze kell-e törni az adott ajtót, esetleg felgyújtani, ezek mind nagyban befolyásolják az anyaghasználatot.

„A The Last Kingdom negyedik évadán mintegy 6-8 hónapot dolgoztam rajzolóként. Mivel a sorozat elég pörgős, akciódús, ezért egymás után jöttek az újabb feladatok.” – tette még hozzá.

Csongor (balról a második) egy arab produkció, a Muawiya forgatási helyszínén, Tunéziában •  Fotó: Egyed Csongor archívuma
Csongor (balról a második) egy arab produkció, a Muawiya forgatási helyszínén, Tunéziában Fotó: Egyed Csongor archívuma

„A nagy produkciók úgy működnek, mint egy katonaság”

Egyed Csongor azt is elmondta, hogy a nagyobb filmek felépítése elég hierarchikus. Noha magyarul mindkettőt díszlettervezőnek fordítják, a production designer a teljes produkciónak a látványvilágáért felel, míg az art director egy adott részért. Kisebb filmekben nem is különböztetik meg, csupán az utóbbit használják.

Nem egyszerű a ranglétrán előre jutni, ahhoz, hogy nagyobb feladatokat bízzanak az emberre, több alkotásban is bizonyítani kell.

„Ebben a szakmában az a legfontosabb, hogy soha ne legyen fennakadás: ha valamit rád bíznak, azt el kell végezni a lehető legjobb tudásod szerint” – avatott be a produkciók mögötti szigorú elvárásokba Csongor.

„A The Last Kingdommal szerencsém volt, mert ott már kaptam egy viszonylag nagyobbacska díszletet, ami egy 30 méter hosszú és 9 méter magas sziklafalat jelentett. Először egy nagy tengerparti várerődítmény lett volna, de a több hónapos tervezés alatt folyamatosan csökkentették a büdzsét, míg végül az erődből egy sziklafal és egy barlang maradt, ami így is sok tervezést és szobrászmunkát igényelt.

Kellett egy úgynevezett csapórácsot (portculis) is készíteni, mivel ebben a díszletben egy olyan jelenet is játszódott, amiben a kaput felfeszítve a főszereplő átbújik alatta. Ez rönkökből készült, de ahhoz, hogy ne sérüljön meg a színész vagy kaszkadőr, strapabíró gumiból faragták, az egészet pedig rejtett mechanikával működtettük. Ezek teljesen más kihívások, és másfajta rugalmasságot, tervezést igényelnek, mint a hagyományos építészet”

– mesélte Csongor a tervezési folyamatokról.

Bele sem gondolunk, hogy mennyien dolgoznak a háttérben azon, hogy minden építőelem, minden díszlet korhűnek és teljesen valóságosnak tűnjön •  Fotó: The Last Kingdom/Netflix
Bele sem gondolunk, hogy mennyien dolgoznak a háttérben azon, hogy minden építőelem, minden díszlet korhűnek és teljesen valóságosnak tűnjön Fotó: The Last Kingdom/Netflix

„Mire a forgatás elkezdődik, addig mi már két-három munkafázissal előrébb járunk. Két-három díszlet már kész kell legyen az első napon, hogy ha bármi közbejön, akkor lehessen változtatni a különböző díszletekben zajló forgatások között.

Az amerikai és a brit filmesek profik, megfizetik a munkát, és mindig arra törekednek, hogy minél gördülékenyebb legyen az adott munkamenet”

– mondta még el az építész.

Csongor utoljára a Dune: Prophecy sorozatban dolgozott art director-ként, elmondása szerint elég stresszes produkció volt. A Paramountnál készült Halo-sorozat első szezonjában is részt vett, de az Al Pacino főszereplésével, az Amazonnál készült Vadászok (Hunters) sorozat csapatában is benne volt. Mivel ez egy alternatív történelemben játszódó nácivadász csoportosulásról szólt, olyannyira „megidézte” a produkció a második világháborús időszakot, hogy

a Nyugati-pályaudvart horogkeresztes zászlókkal dekorálták ki a forgatás idejére. Nevetve emlékszik erre vissza, hiszen érdekes volt látni, hogy a munkájuk eredménye így került a hírekbe.

Azt is megtudtuk ugyanakkor, hogy a kisebb produkciókban sokkal közvetlenebb a hangulat, a nagyobbaknál pedig minden hierarchikus, mondhatni katonásan működik a rendszer. Csongor szerint

ezt csak úgy lehet jól csinálni, ha az ember nem munkahelyként, hanem egyfajta katonaságként fogja fel ezeket a projekteket.

Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy a producerek, színészek „otthona” ugyan Hollywood (itt teremtik elő a pénzt), azonban a filmes szakma nagy része még mindig Londonban van. A streaming platformok sikerei nyomán növekvő kereslet miatt az elmúlt években egyfajta trenddé vált az is, hogy más országokban, így Magyarországon is egyre több film és sorozat készül, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy itt minden a „felébe kerül”.

„Mindegy, hogy az amerikai produceri, vagy az európai rendezői rendszerben vagyunk, a lényeg ugyanaz: amit szeretnének látni egy adott produkcióban az alkotók, azt megpróbáljuk megvalósítani.

A díszlettervezés is a megrendelőre fókuszál, és az elképzeléseket mi átültetjük technikailag és anyagilag megvalósítható tervekké”

– tudtuk meg az építésztől. Hozzátette azt is, hogy ezekbe a produkciókba ismeretségek, referenciák alapján lehet bekerülni. „Ha már dolgoztál egyen, akkor nagy valószínűség szerint beajánlanak majd egy következőbe is, ugyanakkor később te is ajánlhatsz másokat” – mondta.

Emma Stone, a Szegény párák főszereplője az egyik épített díszlet előtt •  Fotó: Poor Things
Emma Stone, a Szegény párák főszereplője az egyik épített díszlet előtt Fotó: Poor Things

Szegény párák: az aprólékosan kidolgozott látványvilágú alkotás

Egyed Csongor a Szegény párákban végzett munkájáról is beszélt. Mint kifejtette: a film egyedi világa nagyrészt épített díszletekből állt össze, kimondott szándék volt, hogy minél kevesebb CGI (számítógépes grafika) segítségével készüljön el a film.

Több miniatűr-makettet és kézzel festett hátteret használtak, ami manapság egyre ritkább.

A színészek többsége egyébként tudatában volt és értékelte az aprólékos munkát, hogy mire ők a díszletbe kerülnek, már több száz ember dolgozott azokon.

„A rendező, Yorghos Lanthimos többször is bejárt az irodánkba, átnézte a tervrajzokat, egyeztetett velünk, de tulajdonképpen James Price és Shona Heats production designerek voltak azok, akik az egész díszletet (art department) vitték. Itt az ötletelés már egy évvel a magyarországi munkafolyamatok előtt elkezdődött.

Én 2021. áprilisa és novembere között dolgoztam a produkcióban, ami most több Bafta- és Oscar-díjat bezsebelt, többek között épp a legjobb látványtervezés kategóriában”

– avatott be Egyed Csongor.

Williem Dafoe az Egyed Csongorék által tervezett díszletben, a filmben használt kellékekkel, teljesen átmaszkírozva a Szegény párák egyik promóképén •  Fotó: Poor Things
Williem Dafoe az Egyed Csongorék által tervezett díszletben, a filmben használt kellékekkel, teljesen átmaszkírozva a Szegény párák egyik promóképén Fotó: Poor Things

Mint fogalmazott, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptak és örvend a díjazásoknak, de legfőképp mert tanulhatott és részt vehetett egy nemzetközi szinten is kiemelkedő alkotási folyamatban.

Azt is elmondta, hogy a Londonban kiosztott Bafta-díjnak kicsit jobban örül, mert díszlettervezésben az szakmai elismertséget jelent.

Míg kétségtelenül az Oscarnak van a legnagyobb presztízse, addig a Bafta zsűrije gyakorló szakmabeliekből áll, és a díjátadó után megkeresték a teljes art departmentet, hogy kiküldjék a névre szóló diplomákat.

Én assistant art director-ként dolgoztam a Poor Thingsben, és körülbelül 45-en dolgoztak csak a díszlettervezés részen, a berendezésen pedig szintén ennyien lehettek, ezen felül kellékesek, jelmezesek, festők stb., de a teljes magyar stáb 5-600 ember körül mozoghatott.”

Mint részletezte, a díszletek alapja sokszor már kiforrott gondolatok, 3D modellek, tervrajzok voltak, de néha concept artból, összekollázsolt fotókból, hangulatképből kellett kiindulni, és ezek voltak a legizgalmasabb részek.

A filmbeli tetőtér, amit Csongor tervezett, és amin rengeteget dolgozott •  Fotó: Poor Things
A filmbeli tetőtér, amit Csongor tervezett, és amin rengeteget dolgozott Fotó: Poor Things

„Főleg a londoni díszletekkel foglalkoztam Csák Jutka mellett, akitől nagyon sokat tanultam a produkció során.

Többek között a Baxter-házon, a kerten, az utcákon és homlokzatokon dolgoztam, de volt pár kisebb díszlet, ahol szabadabb kezet kaptam, mint a háztető, ahová Bella kimászott, és a háttérben az éjszakai Londont lehetett látni, a diliház, vagy a portói bár.

A berendezést pedig Mihalek Zsuzsáék – aki ezért Oscar-díjat kapott – végezték, ők töltik meg élettel a tereket” – emlékezett vissza az építész.

Hozzátette, az egész filmes szakma egy hatalmas csapatmunka. Ahhoz, hogy magas minőségű produkciók születhessenek, minden részleg a lehető legjobbat kell nyújtsa, ehhez pedig kell egy adag humor és jó hangulat is, meg hogy a problémák helyett a megoldáson legyen a fókusz.

Munkák, aminek eredményét még ezután láthatjuk

Csongor munkáit legközelebb az augusztusban érkező Borderlands filmben láthatjuk ismét, ami elmondása szerint érdekes kihívás volt technikailag, hiszen egy videójáték alapján készült.

Videó: Lionsgate Movies

„A Borderlandsnél kaptunk egy úgynevezett lookbook-ot, de emellett a játékból Youtube-ra feltöltött videók alapján is lehetett inspirálódni. Sok tervezést, munkát igényeltek ezek a díszletek, amiket a játék, a concept artok és egyéb segédanyagok alapján az utolsó részletekig sikerült kidolgozni.

Ezeknek a munkáknak a rengeteg beleölt időn és pénzen túl megvan a presztízse is, hiszen nehéz projektek, amiknek a kivitelezése és megvalósítása megelégedéssel tölti el azokat, akik dolgoztak rajta. Ugyanakkor nagyon stresszes és embert próbáló filmeken dolgozni, hiszen napi 10-12 órás munkamenettel járnak, és hosszú időre lekötik az embert”

– mondta el zárszóként Egyed Csongor, akitől azt is megtudtuk, hogy egyelőre nem tervez újabb filmes munkákban részt vállalni, de mint fogalmazott: „nem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő”.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.