HIRDETÉS

A hatvani olvasótábortól az erdélyi alkotóközösségig

André Krisztina 2017. augusztus 01., 14:27 utolsó módosítás: 2017. augusztus 02., 16:59


Mit csinálhat egy középiskolás, ha végigbulizta az összes erdélyi fesztivált, és most másfajta élményre vágyik? Az Udvartér Alkotótábor a magyarországi olvasótáborok több évtizedes hagyományának szellemiségében szerveződő, vadonatúj tábor, ezért utána jártunk, honnan indult, és mivé lett ez a kezdeményezés.

Bár nem fesztivál, a hangulat fergeteges Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor

Az Udvartér Alkotótábor szervezői és vezetői a Fábián Zoltán Olvasótáborban edződtek éveken át. A Fábián Zoltán Olvasótábor a művészetek iránt érdeklődő fiatalok gyűjtőhelye, amelyet továbbra is szerveznek, ennek rajtol idén erdélyi kiadása, az Udvartér Alkotótábor.

A Fábián Zoltán Olvasótábor egy Hatvan városában megszületett mozgalom, amellyel a kommunizmus idején elérhetetlennek számított tudásanyagot igyekeztek elérhetővé tenni a középiskolások számára. A rezsim a múlté, de a tábor iránti igény nem szűnt meg: minden évben két hétig művelődhetnek az érdeklődő középiskolások.

HIRDETÉS

 Kézdivásárhely, Hatvan testvérvárosa az 1990-es évek elején kapcsolódott be az olvasótábori mozgalomba. Ferencz Éva, a Nagy Mózes Elméleti Líceum magyar és angol szakos tanárnője férjével, Ferencz Attilával 2006 és 2016 között volt az olvasótábor szervezője:

„A kilencvenes éveknek az eufóriáját, lendületét, a 2000-es évek elejére megtörte az egyre erősödő fesztiválkultúra és az átalakuló támogatási rendszer. Míg az első táborokat kizárólag önkormányzati támogatásokból bonyolították le, amire átvettük a stafétát már önerőből és pályázati alapokból dolgoztunk. Jelenleg a Kézdiszékért Egyesület a tábor háttérintézménye. Fő támogatóink a Nemzeti Kulturális Alap, Hargita Megye Tanácsa, a Pillangó Alapítvány, a Julius Meinl Románia, és a Fuel Management.”

A testvérvárossal való együttműködésnek egyik célja volt, hogy a magyarországi diákokkal megismertessék az ottani tankönyvekből „kifelejtett” Erdélyt. Az évente váltott, erdélyi és magyarországi helyszíneken zajló olvasótábor befogadóképessége 25-50 személy között mozgott. Ferencz szerint a kis létszám a tábor egyik nagy erőssége, azért ilyen szűk a létszám, mert a tevékenység alapvetően a csoportfoglalkozásokra és a személyes kapcsolatok építésére fekteti a hangsúlyt, ugyanis ez tábor, és nem fesztivál. A rendszeresen visszatérő fiatalok és az elmúlt évek tapasztalatai ezt igazolják: aki egyszer eljutott az olvasótáborba, nagy valószínűséggel megszereti, visszatér és marad.

Az olvasótábor mindennek az alapja Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor

„Az Udvarteret egy olyan csapattal szervezzük, akik kilencedikes korukban táborozókként kezdték. Fontos leszögezni, hogy az Udvartér Alkotótábor elsősorban a Fábián Zoltán Olvasótábornak köszönheti a létrejöttét. Mi tőlük tanultuk meg ezt a fajta táborszervezést, az ő hagyományaikat igyekszünk továbbgondolni, módosítani a saját igényeink szerint. Mindenképpen abban a szellemiségben szeretnék szervezni a tábort, ahogy a valamikori olvasótábor szervezői megálmodták” – tette hozzá Ferencz Éva. Továbbra is tartják a kapcsolatot a Fábián Zoltán Olvasótáborral. Idén az egyik legrangosabb meghívottjuk a tábor egyik alapítója, Kocsis István, nyugalmazott hatvani könyvtárigazgató, aki az udvartereseknek az olvasótáborok történetéről fog előadást tartani. A kéthetes vakáció idején az erdélyi, moldvai és magyarországi résztvevők műhelyfoglalkozásokon és szemináriumokon vesznek részt, emellett tervben van egy Szent László-emléktúra.

Az első tábor központi témája az utópia, hozzá kapcsolódik az idén évfordulós Arany János, a Szent László-emlékév, illetve a Reformáció 500. évfordulója. A drámaműhely foglalkozásai Arany János balladái köré épülnek. Emellett még négy műhely tevékenységébe kóstolhatnak bele a középiskolások: szkriptórium (író-olvasó műhely), médiaműhely, zeneműhely és stúdióműhely, ahol többek közt a képregény készítés fortélyaival is megismerkednek. A napi program része még a népdaltanulás, foglalkoznak az évfordulós személyiségek munkásságával, illetve lehetőség nyílik az önálló kutatásra az olvasókuckó nevet viselő tábori könyvtárban.

Az estéket tábortüzek, kvízpartik, csűrpartik és performanszok tarkítják. A két hetes tevékenység-sorozatot, a nagyközönség számára is nyitott összművészeti előadás zárja, amely összegzi a táborozók elsajátított tudását, élményeit, tapasztalatait.

Olvasni mindenkor, mindenhol Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor

Hogy megtudjuk, mit jelent ez a két hét a diákok számára, megkerestünk néhány visszatérő táborozót, akik már szervezőként vesznek részt a táborban. Deme Johanna 15 évesen vett először részt az olvasótáborban, ennek idén lesz tíz éve. Őt a közösség fogta meg, ezért tért évről évre vissza.

Van valami, ami miatt az évünket szervezéssel, a szabadságunkat pedig a táborban töltjük el, és mindezt önkéntes alapon”

– magyarázza Johanna, aki az olvasótáborból tanulta meg az önkéntesség szeretetét, hiszen amint „kinőtt” a táborozók korosztályából, táboroztatóvá vált. „Én angol-magyar szakos tanárnak készülök, tehát a táboroztatás nekem pont szakmába vág. Rengeteget tanulunk egymástól vezetőként is, hiszen mindenki megosztja a saját tudását. Nem tartom valószínűnek, hogy máshol jobb belátást nyerhetnék a színház, film, építészet világába, mint az alkotótáborban. Már önmagának a szervezésnek is hatalmas készségfejlesztő hatása van, de minden felsorolt gyakorlatias aspektus ellenére a legfontosabb az élmény. Ebből viszont nem szeretnék kiragadni momentumokat, hanem a tábor egészét, szellemiségét emelném ki” – fejtette ki.

 

A szervezők. Legtöbben táborozóból lettek táboroztatók Fotó: Facebook/Udvartér Alkotótábor

Barabás Ágota 2009-ben vett részt először az olvasótáborban, 2012-től szervezőként tevékenykedik, jelenleg az Udvartér Alkotótábor szervezőcsapatát erősíti.

„Számomra minden tábor egy-egy külön élmény, amit magammal viszek egész évben”

– magyarázza. Ágota a játszva megszerzett tudás mellett még sok mindent elsajátított az évek során: „Ahogy elkezdtem foglalkozni a tábor szervezésével, az ott kialakuló kapcsolatok váltak értékké a mindennapokban. A tábori közösség olyan, mint egy nagy család számomra, akikkel szívesen dolgozok együtt évközben a tábor szervezésen és más programokon is.”

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS