Abortuszról, önállósodásról: érzékeny témákat boncolgat a díjnyertes vizsgafilm

Anita számára nem volt első látásra szerelem a kommunikáció szak: a gimnáziumi éveket befejezve színésznek készült, de nem sikerült a felvételi. A média szakon kötött ki, amit egyáltalán nem bán. „Örülök, hogy így alakult, ma már nem bánom, mivel minden ágában meg tudom találni önmagam” – mondta a Ligetnek a filmes.

Első mozgóképe, a Peking ötlete egy egyetemi órán pattant ki a fejéből: egy workshop alkalmával mindenkinek kellett írnia egy kis történetet, majd egy forgatókönyvet belőle. Anita számára ez volt az egyetemi évek alatt a legizgalmasabb feladat, ezért mindent beleadott, élvezte az egész folyamatot.

„Szerintem minden alkotó csak arról tud elmondani valamit, ami legalább érdekli.

– magyarázta Anita.

A film története szerint Franciska, aki tehetséges sportoló, nem tudott igazán önállósodni, a szüleinek megfelelve próbálta élni az életét. Egy nemkívánt terhesség miatt választani kell a szülőknek való megfelelés és a családalapítás között, mindkét esetben feladva azt a vágyát, hogy végre igazán önmaga lehessen.

„Nagyon jó a viszonyom a szüleimmel, így egész életemben igyekeztem megfelelni nekik, ez ezentúl sem lesz másképp, de ez az a periódus az életemben, amikor függetlenednem kell” – avat be a történet személyes jellegébe a fiatal alkotó.

A függetlenedés kérdése mellett az abortusz is nagyon foglalkoztatta:

mindig kíváncsi volt, hogy milyen tényezők befolyásolhatnak egy nőt a terhesség megszakítása mellett vagy ellen.

A Peking forgatásáról megtudtuk, hogy bár csak két napig tartott, sokkal nagyobb időt felölelő, fél éves munka előzte meg. Ez a két nap élete legjobbjai közé tartozik. A közel húsz fős stáb szívvel-lélekkel dolgozott.

„Mindenkinek megvolt a maga feladata, és mindenki felelősségteljesen dolgozott. Sok tehertől mentesítettek azzal, hogy bárkire rábíztam egy feladatot, azért már többet nem kellett aggódnom.

Kincses Réka és férje. Jakob Wehrmann majdnem mindvégig jelen volt a forgatáson, rengeteg segítséget kaptam tőlük. Ők tapasztalt filmesek, nekünk meg segítségre volt szükségünk nagyon sok helyzetben. De mindig úgy segítettek, hogy az én elképzelésem megmaradjon, utakat mutattak, és mindig megmondták, ha valamit rosszul csináltam, és megvárták, hogy megtaláljam rá a jó megoldást” – mesélte lelkesen az ifjú alkotó.

Az operatőr Nagy Bertold, Anita osztálytársa volt: „nagyon sok kreatív ötletet köszönhetek neki, a film képi világa érzéki és gyönyörű, ami ugyancsak az ő affinitásának tudható be.”

A forgatókönyv megírása során a legnehezebb feladat az elsőfilmes számára a karakterek valódi emberré való formálása volt. Emellett felmerültek olyan gyakorlati kérdések, mint hogy hol engedélyezik a forgatást és hol nem.

Franciska történetének szerethetőségéről a szerző elmondta: „Mi emberek konfliktuskerülők vagyunk a mindennapokban. A filmek főhőseiben van annyi erő, amennyi bennünk ritkán, ők kimondják és megteszik azt, amit a hétköznapi ember csak szeretne. Ha belegondolunk,

Szerintem Franciska is egy ilyen főhős. Emellett az ő akadályai a való életben is időszerűséggel bírnak a fiatal lányok körében.”

Szerzői szemszögből a film erősségei közé tartozik a színészi játék, a képi világ, illetve a történet. Problémás pontjának a döntéshelyzetről szóló hintaszékes jelentet tartja: Anita szerint rövid a jelenet időtartama, így úgy tűnik, mintha Franciska túl gyorsan döntene. Ezen vágással igyekeztek javítani.

Anita számára a legfontosabb az volt, hogy a történet eljusson minél több emberhez, és valamiféle reakciót váltson ki belőlük.

„A fesztivál volt az első alkalom, ahol csak olyan emberek nézték végig a Pekinget, akik eddig nem ismertek engem és a filmet sem, tehát semmilyen téren nem voltak elfogultak. Érdekes volt ilyen közönségben ülni, és figyelni a reakciókat” – emlékezett.

Bár a bírák kiemelték, hogy milyen nagy teljesítmény első film gyanánt elkészíteni egy ilyen alkotást, Anita szerint mindegy, hogy pályakezdő vagy már hozzáértő alkotó készít filmet, a fontos tényező az, hogy olyan történetet hozzon létre, ami kicsit övé, amin keresztül valamit adni tud az általa megtapasztalt világból.

Vizsgafilmjét Ungvári Anita tanárai, Kincses Réka, Kós Anna és Schneider Tibor irányítása alatt forgatta. Szereplője Belágyi Hanna és Kádár L. Gellért színészhallgatók mellett Gáspárik Attila színész, az egyetem színészmesterség tanára is.

A díjazott film itt tekinthető meg az interneten.