Bentlakás, buli, besúgás: kiemelkedő az új magyar HBO-sorozat

A három évadot megélt Aranyélet óta tudjuk, hogy a magyar filmgyártás mellett van olyan sorozat is, ami megüti a világszínvonalat, ehhez azonban szükség van a streamingversenybe is időközben beszállt HBO-s hátszélre, ami garantálja, hogy nem filléres és sekélyes produkció készül az égisze alatt, hanem olyan alkotás, amit nyugodtan lehet egy napon említeni a klasszikusokkal.

Bár ezekből a sorozatokból nincs sok, de ami eddig készült, arra méltán lehetünk büszkék, hisz tényleg magas minőséget képviselnek. A kissé szappanoperás beütésű Társas játék vagy a Terápia magyar feldolgozása is jól sikerült, de az igazán nagy dobbantás az Aranyélet volt, amivel sikerült megmutatni, hogy Magyarországon, magyar írókkal, rendezőkkel, színészekkel és a filmes szakmai tehetségeivel

igenis lehet minőségi sorozatot készíteni, még akkor is, ha ezek más HBO-szériák „feldolgozásai”, vagy ha úgy tetszik, magyarországi újraértelmezései.

Időközben viszont beértett Szentgyörgyi Bálint és több más, fiatal magyar filmes projektje, ami már nem egy másik ország sorozatának feldolgozása, hanem egy teljesen új történetet mesél el: nem sokkal az HBO Max kelet-európai debütálása után 61 országban vált egyszerre nézhetővé az új magyar sorozat, A besúgó (The Informant), ami

az általunk látott három epizód alapján méltó utódja a fent említett Aranyéletnek.

Aranyélet: amikor az örökség mindenkit utolér

Mivel az Amerikai Egyesült Államoktól jó távolra eső Kelet-Európában készült ez a sorozat, így be kell érnie azzal, hogy nagyrészt magyar nyelvterületen ismerik el a nagyszerűségét. Merthogy a széria harmadik, befejező évada túlzás nélkül nagyszerűre sikeredett. Kritika.

A Kádár-korszak Magyarországának utolsó éveiben játszódó sorozat Váradi Gergelyről, becenevén Geriről szól, aki veszprémi otthonából Budapestre, a Gazdaságtudományi Egyetemre megy tanulni, a vonatúton azonban beszervezi őt az Állambiztonsági Közszolgálat egyik tartótisztje, hogy jelentsen kollégiumi társáról, egy bizonyos Száva Zsoltról, akiről köztudott, hogy egy rendszer ellen szervezkedő karizmatikus egyéniség. Gerinek tulajdonképpen nincs választása, hiszen

a rendkívüli betegséggel küzdő öccsével tartják sakkban, akinek az állam gyógyszert utal ki, amivel kordában lehet tartani az állapotát.

Mint kiderül, Geri apja is hivatalnok, aki „tartja a száját” és „szépen meghúzódik” annak érdekében, hogy fia megkaphassa a szükséges gyógyszert, így Geriből is besúgó lesz, mert apja a telefonban azt mondja neki, hogy

tegye azt, amit kérnek tőle.

A sorozatban betekintést kaphatunk a nyolcvanas évek végi kollégista mindennapokba, illetve a kommunista rezsim működésébe, ami két különböző világnak tűnik, mégis elválaszthatatlanok egymástól.

A kollégiumnak megvannak a sajátos figurái, a rock and rollra pálinkázó, söröző és bulizó rendszerellenes lázadóktól kezdve a nagyreményű labdarúgónak induló, de a körülmények miatt fiatalon elbukó, és az apja kapcsolatain keresztül a nyugatról behozott holmikkal seftelő, mindenkivel jóban levő arcon át a karizmatikus vezéregyéniségig, aki

mindenáron leváltaná az egypártrendszert.

Ebbe a miliőbe kerül be Geri, aki kénytelen beilleszkedni, és feltalálni magát, hogy a rendszer szolgái ne tiporják őt el, és a testvére túlélését biztosítsák.

A fő- és mellékszereplők egyaránt brillíroznak a szerepeikben, ami pedig plusz pont, hogy a sorozat készítői Thúróczy Szabolcs kivételével nem „elhasznált” színészeket castingoltak, hanem olyan tehetséges fiatalokat, akiket eddig még nem igazán láthatott képernyőn a közönség.

Mellettük Thúróczy már HBO-veteránnak számít, de abszolút helye van a sorozatban, ugyanis rajta kívül kevesen tudnák ennyire hitelesen eljátszani a nagyravágyó kisembert, aki bármire képes az érvényesülésért, hasonlóan az Aranyéletben és a Társas játékban játszott karaktereihez. Az ő betonbiztos alakítása mellett számít üde színfoltnak a Guerillában látott Váradi Gergely és a főként színházi szerepeiről ismert Patkós Márton, akik

szenzációsan hozzák a Gazdaságtudományi Egyetem más-más célokkal vezérelt egyetemistáit,

de ott van még az Akik maradtakban rendkívül jól alakító Szőke Abigél is, aki a tartótiszt gimnazista lányát alakítja.

Akik maradtak: élet a kimondhatatlan borzalmak után

Két traumatizált ember egymásra talál a huszadik század legszörnyűbb időszakában. Ők azok, akik túlélték a koncentrációs táborok borzalmait, és kénytelenek tovább élni az kimondhatatlan borzalmakkal terhelt múltjukkal és veszteségeikkel. Hogyan lehet egy ilyen helyzetből kiindulva tovább élni? Akik maradtak kritika.

A péntekenként új résszel jelentkező sorozatban hatalmas a potenciál, nyilvánvaló, hogy az Aranyélethez hasonlóan előre nem látott fordulatok vannak kibontakozóban, és

feszes, izgalmas cselekménnyel fog operálni a széria, amit érdemes lesz hétről-hétre követni, vagy majd egyben ledarálni.

Az már egyértelmű, hogy nem ez lesz az a sorozat, amiben csalódni fogunk, hanem megérdemli a rá fordított időt, hiszen rólunk, a mi múltunkról szól, még úgy is, hogy nem éltünk benne, mégis teljes mértékig azonosulni tudunk vele.