Gondolatok egy hatalmas hal gyomrában. Nyerj jegyet a kolozsvári stúdióelőadásra!

Nánó Csaba 2019. november 13., 16:19

Bibliai történet, maga a darab 1968-ban született, mondanivalója azonban korunkban sem veszített aktualitásából. November 17-én 20 órától tűzte műsorára a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marin Sorescu Jónás című drámáját Tompa Gábor rendezésében. Az előadásra most a Liget olvasói is nyerhetnek belépőt!

Elgondolkodtató előadást tekinthetnek meg az érdeklődők, nagyszerű színészi alakítással Fotó: Biró István

Az idősebbek középiskolás olvasmányaikból talán még emlékeznek a román költő és drámaíró, Marin Sorescu Jónás című darabjára, amely – ha jól emlékszem – román órán kötelező olvasmány volt. Kamaszokként nem sokat érthettünk az egészből – a diákok többségét talán nem is igazán érdekelte a történet. Persze eszünkbe juthat diákkorunkból Babits Jónása is, amely szintén szerepelt a tantervben, ám a két alkotás jelentős mértékben eltér egymástól. Bár két remekműről beszélünk, úgy gondolom, annak idején egyik sem hagyott mély nyomot a nebulók lelkében…

Látva a Tompa Gábor rendezte előadást, és tudva a darab születésének időpontját, utólag elsősorban az tűnik fel, hogy egy ilyen áthallásos szöveg, amely néha nem is burkoltan a diktatúrára és annak következményeire utal, hogyan látott annak idején napvilágot nyomtatásban.

Játék a jegyekért!

A Jónás című előadást legközelebb november 17-én játsszák a kolozsvári színházban, a vasárnap esti előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a csütörtöki előadásra. A játékban való részvétel határideje november 15., péntek 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.

Marin Sorescu első színdarabja volt a Jónás, és 1968-ban jelent meg a Luceafărul folyóiratban. A szerző szerint ez „tragédia négy képben”. A darab a Paracliserul (A sekrestyés) és a Matca (A méhkirálynő) című színművekkel együtt A sóhegy szomjúsága című trilógiát alkotja.  A bibliai ihletésű mű egy olyan korban íródott, amikor még nem dübörgött a személyi kultusz, és a cenzúra sem telepedett rá mindenre, nem pártutasításra születtek az alkotások, ugyanakkor az emberek már félve kezdtek templomba járni, és a hitükkel nem volt ildomos kérkedni.   

A bibliai Jónással ellentétben Sorescu magányos halásza nem hordoz semmilyen bűnt, semmilyen vétket.

Már a történet elején elnyeli egy hatalmas hal, és ahányszor sikerül megszöknie a hal gyomrából, mindig egy nagyobb gyomorba kerül, egyik börtönből a másikba – ami végtére is az emberi lét sajátossága... „Engem Jónás egyrészt a vallás, másrészt a kortárs művész szempontjából érdekel. Jónás alakja, sőt a színész, Gabriel Răuţă alakja is gyakran emlékeztetett Brâncuşi-ra, az anyaggal küzdő művészre. És a szövegben ott van ez a sor: „Semmi jót nem tett életében, csak ezt a fapadot csinálta, s köréje rakta a tengert." Egy fából készült pad a tenger közepén… Fantasztikus kép, és nekem A csend asztalát juttatja eszembe. Itt is egy ismert motívummal van dolgunk: amikor a mű elpusztítja alkotóját. És igyekszünk utalni Brâncuşi-ra, aki a száműzetés cethalának gyomrában élt.

Számomra a Jónás a mai világ művészének létállapotáról, és a hittel kapcsolatos kételyeiről szól. A művész kapcsolatáról Istennel, az istenséggel, ihlettel, reménnyel és reménytelenséggel”

– olvasható Tompa Gábor vallomása az előadás műsorfüzetében. Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező az előadás látványvilágáról pedig így vall: „Összegyűjtöttünk mindenféle tárgyat, amiről úgy képzeltük, hogy benne lehet a cethalunk gyomrában. Megpróbáltam világossá tenni a terem sötét terét, és azt akartam, hogy minden fehér legyen. Aztán ott van a partra dobott kagylók fehérje, amikor megszáradnak. Tulajdonképpen a víz és a só kioldja az összes színt, és minden krétafehér lesz. Éppen ezt a hatást akartuk elérni: ezt a fehéret, a mindenféle sajátos színtől megszabadított teret. Ugyanakkor a mi cethalunk sok olyan tárgyat is lenyelt, melyeket az emberek dobálnak a tengerbe. Szemetet, műanyagot… Tehát a mi cethalunk egy ma élő bálna.”

Vajon mi lehet egy cethal gyomrában? Fotó: Mihaela Marin

„Számomra a Jónás című költemény a magányról szól, arról, hogy mennyire elveszettek vagyunk ebben a világban, bármennyire is úgy tűnik, hogy jól megvagyunk benne. A cethal belsejének rezonálnia kell Jónás gondolataira, minél folyékonyabban, minél szokatlanabb módon. A dalok megzenésítése Tompa ötletei nyomán születtek, és azt hiszem, maguktól szólaltak meg. A Cristina Juncu által énekelt dalok tragikus humora minket is olykor-olykor nevetésre fakasztott. És szeretném, ha a nézők is ezt éreznék” – nyilatkozta Ada Milea, az előadás zeneszerzője.

Elgondolkodtató előadást tekinthetnek meg az érdeklődők, nagyszerű színészi alakítással (Gabriel Răuță, aki filmszínészként is ismert, a bukaresti Nottara színház tagja), Tompa Gábor kiemelkedő rendezésében.

Marin Sorescu: Jónás

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a bukaresti Nottara Színház koprodukciója
A címszerepet Gabriel Răuță játssza, Cristina Juncu pedig a Visszhang szerepében egyfajta alteregója Jónásnak. Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Carmencita Brojbiu, a zenét Ada Milea jegyzi.
Az előadás román nyelven tekinthető meg magyar és angol felirattal.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat