HIRDETÉS

A Metallicától Verdiig: rockerből lett neves operaénekes Pataki Adorján

Szász Cs. Emese 2017. szeptember 12., 15:35 utolsó módosítás: 2017. szeptember 12., 19:18

A Magyar Állami Operaház 380 művésze és munkatársa vett részt a Kárpát-Haza Operatúrán, a Hunyadi opera címszerepét mégis egy dicsőszentmártoni származású szólista énekelte. Pataki Adorján amúgy egy „lirico-spinto” hang az operában, ahogy ő mondja, Verdi-párti hangja van, amelyet leggyakrabban a Kolozsvári Magyar Operában hallhatunk. A 36 éves operaénekes Kolozsváron telepedett le, ott alapított családot is, de számos külföldi operaház gyakori vendége.

Pataki Adorján a Hunyadi címszerepében Fotó: Magyar Állami Operaház

– Maros megyeiként Maros megyében lépett fel, de a Magyar Állami Operaház művészeként. Mit jelentett ez?
– Számomra nagy megtiszteltetés volt és öröm. Budapesten vendég vagyok, de sokszor meghívnak énekelni címszerepekbe is. Mivel dicsőszentmártoni vagyok, sokat jelentett az erdélyi turné keretében a Maros megyei fellépés.

Más itthon fellépni, több izgalommal jár. Jönnek a barátok, rokonok, a volt tanáraim.

Nem mondom, hogy nagyobb a tét, ugyanis mindenütt ugyanolyan jól kell énekelni, de itthon mindig több izgalommal jár.

HIRDETÉS

– Hogyan lesz manapság valaki operaénekes? Ráadásul úgy tudom, hogy Metallicáról váltott annak idején.
– Dicsőszentmártonban nem igazán volt zenei nevelés ilyen téren. Nyolcadikos korban mindenki metált hallgatott, s konkrétan Metallicát. Én akkor bementem a boltba, s volt egy Metallica-kazetta és egy Mozart-kazetta is, ami aztán nagyon megfogott akkor engem. Akkor úgy döntöttem, hogy szeretnék több komolyzenét hallgatni. Nemsokára felkerültem a Kolozsvári Református Kollégiumba, ott énekeltem a kórusban, s azt mondták, szép hangom van. Akkor ott kötelező volt bérletet váltani a Kolozsvári Magyar Operába, de nekem nagyon meg is tetszett az egész. A kollégáim ellógtak, de én ott ültem, s hallgattam, aztán tizenegyedikes koromban már énektanárral dolgoztam. Azóta is folyamatosan.

Dicsőszentmártonban született a művész Fotó: Bíró István

– Merthogy a hangot folyamatosan képezni, fejleszteni, karbantartani kell?
– Igen, a hang olyan, mint egy sport, ha csak a technikai részét vesszük. Mert akik száz métert futnak, azok sem először sprintelnek életükben. Ők edzenek, mi gyakorolunk, mert a hangot is formában kell tartani, nekik vannak edzőik, nekünk énektanáraink.

– Innen egyenes út vezetett a zeneakadémiára, s onnan a Kolozsvári Magyar Operába.
– Zenepedagógiára felvételiztem, másodéven átmentem ének szakra, s még az egyetem befejezése előtt már nagy szerepeket kaptam a Kolozsvári Magyar Operában. Utána fel is vettek, s kisebb szerepeket nem nagyon énekeltem, mindig nagy szerepeket kaptam.

– S hogy jött képbe a Budapesti Operaház?
– A budapesti operaházban 2011-ben léptem fel először egy Verdi-operában, s azóta folyamatosan hívnak, évente két-három produkcióban is benne vagyok. Németországban szoktam fellépni, de legközelebb Madridban lesz jelenésem.

Egyetemista korától mind nagy szerepeket kap Fotó: Magyar Állami Operaház

 – Mitől különleges egy operaénekes? Vannak tulajdonságok, amelyekkel rendelkeznie kell egy operaénekes hangjának?
– Operára való énekléshez olyan adottsággal kell születni, hang meg muzikalitás kell legyen, zenei fül, de ennyi nem elég. Sok munkával is jár.

Az operában is vannak különböző hangfajok. Tenoron belül is sok hangfajta van. Van, aki tud Mozartot énekelni, van, aki nem alkalmas erre.

– Az ön hangja milyen?

– Lirico-spinto. Ez azt jelenti, hogy nem egy könnyed Mozart-hang, se nem drámai, hanem a kettő között van. Főleg Verdire alkalmas, aki Verdit énekel, az általában spinto-hangú. Amúgy azt mondják még rám, hogy olaszos a hangszínem, meg olaszos technikával énekelek is. Az én hangom Verdi-párti.

Itthon fellépni az itthoniak előtt. Feleemelő érzés Fotó: Magyar Állami Operaház

– Egy operaénes szabadidejében is operát hallgat?
– Nem csak, szabadidőmben bármilyen jó zenét meghallgatok.

– Metallicát is?
– Depeche Mode, U2, Sting mind jöhet. Számos múlt századi tenort is hallgatok, már akikkel készültek felvételek.

– Operaénekesekből van kedvence? Olyan, akit példaképnek tekint?
– Franco Corelli, Helge Rosvaenge meg Franco Bonisolli.

– Mi a véleménye a hazai és a magyarországi operáról, a színvonaláról, a népszerűségéről?
– Magyarországon nagyon beindult az opera népszerűsítése, sokat reklámozzák, sok program van, amire a közönség el tud jutni Budapestre, vidékről is buszokat szerveznek, sorozat-előadások vannak. Nálunk is népszerűsítik, a Kolozsvári Magyar Opera is turnézik, de ritkábban. Nálunk kevesebb a pénz ilyesmire.

– Mit tapasztal, milyen a közönsége az operának?
– Azt tapasztalom, hogy kezdenek a fiatalok is járni az operába, nem csak az idősek, s remélem, ez fejlődni fog.

– Hol képzeli a jövőjét? A Kolozsvári Magyar Operában vagy valamelyik külföldi operaházban?
– Szeretnék Kolozsváron maradni, de úgy, hogy külföldön is fellépjek, tapasztalatot szerezzek. Sokat számít, ha új házba megy az ember, különböző karmesterekkel, rendezőkkel készít egy új produkciót, abból sokat lehet tanulni. A tapasztalat pedig sokat számít.

– Akkor Kolozsváron megtalálta a helyét? Ott is telepedett le, családot vállalt.
– Igen, van egy Endre nevű fiam, aki nagycsoportos most, jövőtől kezdi ő is a zeneiskolát. A feleségem, aki nagyon sokat támogat engem – mert az énekeseket kell támogatni – csellista az operában. Jövöget a gyerek is az operába, bár kicsi még, végig szokta hallgatni az előadást. Az operettet azonban nem szereti, amikor van egy kicsi próza, már nem érdekli

Pataki Adorján a Magyar Állami Operaház művészeivel Fotó: Magyar Állami Operaház

Életrajz

Pataki Adorján Dicsőszentmártonban született 1981-ben, zenét a Kolozsvári Református Kollégiumban kezdett tanulni, majd 1999-től a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia canto szakán tanult Marius Vladnál. 2005 októberétől a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese, de közreműködik az aradi, váradi, szebeni, szatmári, brassói, krajovai, vîlcea-i, jászvásári, botoșani-i filharmóniákkal, a Bukarasti Kamarazenekarral, a Kolozsvári Román Operával, a Temesvári Nemzeti Operával, a Budapesti Operával. Holland, osztrák, svájci turnékon vett részt.

 

Díjak

2006: Traian Grozăvescu Nemzetközi Énekverseny Lugozs, Románia - Különdíj a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetsége részéről.(UCMR).
2009: Ionel Perlea Nemzetközi Dalverseny Szlobozia, Románia - Legjobb kamarazenei előadó különdíj.
2010: IX. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíja és Duna Televízió különdíj.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS