Múzeumi sztorik: székely asszonyok fejfedője

A Csíki Székely Múzeum néprajzi részlegének tárgyanyaga a népi életmód csaknem minden területét felöleli. A tárgyak készítése a 19. század végére és a 20. század első évtizedeire datálható, de vannak ezeknél régebbi és/vagy újabb objektumok is.

A néprajzi gyűjtemény alapját még az 1930-as csíksomlyói Néprajzi és egyházművészeti kiállítás alkalmával rakták le.

Az utána következő évtizedekben véletlenszerű és célorientált gyűjtések történtek a gyűjtemény gazdagítására. A tárgyanyag leginkább a csíki népi életet próbálja bemutatni – olvasható a múzeum honlapján, ahol azt is megtudjuk, hogy a néprajzi gyűjtemény közel nyolcezer darabból áll, ebből mintegy 2400 darab textília. Olyan régi és értékes darabokat tartalmaz a textilgyűjtemény, mint a híres festékesek, házbelső textíliák, csergék, viseletdarabok, így a rokolyák, mellények, vizitkák, székelyharisnyák és ingek között csepeszeket is találunk.

Székelyföldön az asszonyok a kontyba tekert hajukon csepesz elnevezésű, csipkés szélű, tarajos, áll alatt megkötött főkötőt viseltek. Hétköznapokon színes, ünnepnapokon fekete csepeszt hordtak – magyarázta Málnási Levente néprajzos-muzeológus.

„A nők öltözéke nem sokban különbözik a többi székely nők öltözékétől. Az asszonyok budrejos fekete főkötőt hordanak…” – írta Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében a csíki női viseletről. Málnási Levente elmondta, Alcsíkon a csepesz nem szerepelt a kelengyében, mert a vőlegény vagy az anyós ajándékozta, Felcsíkon pedig a perefernum egyik tételét képezte. Kezdetben a csepeszt főkötőműves vagy csepeszvarrónő készítette – mert házasulandó mindig volt –, később falusi kismesterek varrták. „Készítésénél valamikor csipkét, üveggyöngyöt, selyemszalagot is felhasználtak, később már a tarajos vagy magyar főkötő jött divatba. Apor Péter erdélyi emlékíró szóvá is tette, hogy »nem vala annyi módi a fejeken, nem vala annyi taré«.

A néprajzos hozzátette, mivel annak idején májusban és júniusban kötötték a legtöbb házasságot – a leánynak ekkor kötötték be a fejét, és asszonyként hordhatott csak csepeszt –, ezért esett a választásuk erre a darabra a hónap tárgyaként.

A viselet és a hagyományos szokások megújítására törekvő mozgalmak hatására a viselet újra divatba jött. És ez a hatás máig kitart” – mutatott rá Málnási Levente, aki azt is elárulta, hogy ez a különlegesen szép darab látható lesz a budapesti Néprajzi Múzeum októberben nyíló kiállításán is.

A csepesz megtekinthető a Csíki Székely Múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9-17 óra között.