Tizedik kiadásához érkezett a Kulturális Filmek Fesztiválja

Péter Beáta 2024. június 06., 16:07

Ötven, száz év múlva is sok erőt és információt fognak nyújtani arról a Kulturális Filmek Fesztiváljára beérkezett alkotások, hogy hogyan éltünk ma magyarként a Kárpát-medencében – vallja Bolyáki Attila, a fesztivál alapító igazgatója. Vele beszélgettünk.

•  Fotó: Pinti Attila
galéria
Fotó: Pinti Attila

A Kulturális Filmek Fesztiválját népszerűsítő körútra érkezett Erdélybe Bolyáki Attila, a fesztivál alapítója és igazgatója, ennek keretében látogatta meg a Liget szerkesztőségét is, hiszen úgy véli, nem elég, ha valaki jó dolgokat visz véghez, azt népszerűsíteni is kell. „Ebben a világban a jót nem elég megtenni, hanem büszkének is kell lenni rá. És fontos, hogy minél többen tudjanak arról, hogy a nemzetünknek a világ nagyon sok országában egy kultúrája van.

Magyar emberként külhoni országban megélni a magyarságot, óriási dolog. Nekünk, anyaországi magyaroknak kutyakötelességünk tisztelettel és köszönettel lenni irántuk és megbecsülni az általuk végzett munkát. És ez kulturális filmfesztivál is a külhoni magyarok tiszteletéről, becsületéről, magyarságáról, kultúrájáról szól.

Amikor több mint tíz évvel ezelőtt Kerényi Imrével elindítottuk a fesztivált, szerettük volna összekötni ezeket az apró morzsákat, amelyek a külhonban vannak. Sajnos a történelem szétszakított bennünket, de a lelkünk az egy. Tehát egyként dobog a szívünk, amikor a magyar himnuszt meghalljuk, énekeljük, és ez a magyar nemzet addig fog élni, amíg van magyar kultúra.”

Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója •  Fotó: Pinti Attila
Bolyáki Attila, a Kulturális Filmek Fesztiváljának alapítója, igazgatója Fotó: Pinti Attila

Kiemelte, bíznak abban, hogy a Kulturális Filmek Fesztiváljára készült filmek ötven, száz év múlva kordokumentumok lesznek, és lenyomatai lesznek annak, hogy hogyan éltünk ma a Kárpát-medencében, de akár Argentínában, Brazíliában, Ausztráliában magyarként.

Biztos vagyok benne, hogy sok információt és erőt fognak adni ezek a filmek ötven, száz év múlva a magyar embereknek, az unokáink unokáinak is. Mert ez a fesztivál nekik is szól.”

Hozzátette, aki meglátogatja a 10.kultfilm.hu oldalt, látni fogja az idei versenykiírást, illetve a tavalyi filmeket, amelyek valóban bemutatták a Kárpát-medence színes, de ugyanakkor erős nemzeti kultúráját.


Kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak, hogy személyesen szólítsa meg a filmes kollégákat egy ilyen körút során, kifejtette, a személyes kontaktus ebben a digitális világban nélkülözhetetlen. Mert a digitális világban kötött kapcsolatok is csak úgy maradhatnak fenn, ha néha személyesen is találkoznak az emberek. „A Kulturális Filmek Fesztiválja is azért nagyon jó, mert egy évben egyszer a külhoni magyar televíziósok találkozhatnak, együtt lehetnek, beszélgethetnek, borozhatnak, turisztikai élményben lehet részük.

Sok televíziós mondta nekem, hogy nem is azért jön, hogy díjat nyerjen, hanem azért, hogy barátságokat kössön. Azért, hogy megismerjék a szabadkaiak a kárpátaljaiakat, az erdélyiek a felvidékieket, tehát legyen egy személyes, baráti kontaktus.

És utána mehetünk megint a közösségi oldalra, de legyen egy kis idő – idén augusztus 29. és szeptember 1. között –, amikor négy napig egymás mellett ülünk, reggelizünk, ebédelünk, strandolunk, beszélgetünk, iszunk jó borokat, eszünk finom ételeket. Mert mégiscsak egy nemzet vagyunk, akkor is, ha hét országból érkezünk, mégiscsak egy magyar kultúrát képviselünk. Az, hogy van mellette filmverseny és vannak díjazottak, ilyen szempontból mellékes” – magyarázta a fesztivál igazgatója.

A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak •  Fotó: Pinti Attila
A fesztivál kilencedik kiadásának döntősei tavaly Balatonakarattyán találkoztak Fotó: Pinti Attila

Arra is kitértünk a beszélgetés során, hogy a találkozás öröme mellett a fesztivál szakmai része is kiemelkedő, hiszen amatőrök nem jelentkezhetnek, illetve nagy erőssége a rendezvénynek, hogy az alkotók szakmai véleményezést kapnak a filmjeikre, a zsűri a jelenlétükben értékeli azokat.

Amikor Kerényi Imrét felkértem zsűrielnöknek és elindítottuk a filmfesztivált, akkor az volt az egyik legfontosabb kitétele, hogy rendben, csináljuk, de személyesen szeretne az alkotókkal találkozni. Ezért csak azoknak a döntős alkotóknak a filmjeit értékeljük, akik el tudnak jönni. A személyes értékelés nagyon fontos, mert rengeteg tudást lehet szerezni ezekből.

Kerényi Imre csak három évig tudott velünk lenni, sajnos a Jóisten magához szólította, de Koltay Gábor, a zsűri jelenlegi elnöke is ragaszkodott hozzá, hogy az alkotóknak személyesen, szemtől szemben fogalmazza meg a kritikáit, jótanácsait. De ugyanígy a zsűri többi tagja is, Buglya Sándor filmrendező, Kollarik Tamás producer és Kozári Réka, az MTVA szerkesztője mind egyéniségek a saját szakmai területükön, és mind-mind más szemszögből látják a filmeket. És ha valaki meghallgatja őket, azt, hogy hogyan elemzik ki, értékelik a filmeket, szakmailag sokat tanulhat.”

Koltay Gábor, a zsűri elnöke •  Fotó: Pinti Attila
Koltay Gábor, a zsűri elnöke Fotó: Pinti Attila

És hogy hogyan tekint vissza az elmúlt tíz évre? Ha erre gondol, akkor negyven évre kell visszamennie – válaszolja Bolyáki Attila. Hiszen negyven évvel ezelőtt volt a fehérgyarmati helyi televízió, a Szamos ügyvezetője és főszerkesztője. „Fehérgyarmat Kárpátaljától húsz kilométerre, Szatmárnémetitől húsz kilométerre van. A keresztszüleim is Kárpátalján laktak és sok éven át nem láthattam őket, mert nem engedték át Magyarországra őket.

Én tudom, mit jelent magyarként élni külhonban, és azt mondtam, hogy egy helyi televízió vezetőjeként nemcsak az a dolgom, hogy a fehérgyamatiakat tájékoztassam az ottani kulturális, vallási, irodalmi, egyházi szép tevékenységekről, rendezvényekről, hanem az is, hogy Mátészalkán, Budapesten, Szabadkán, Csíkszeredában is megismerjék, hogy hogyan élnek a fehérgyarmati emberek. És ez ugyanígy fordítva.

Én szeretném tudni akár fehérgyarmatiként, akár budapestiként, hogy mi történik például Székelyudvarhelyen, mert nekem fontos, hogy a székelyudvarhelyi kultúrát is tudjam követni. Szeretném megnézni a székelyudvarhelyi televíziósok munkáját, olvasni a Székelyhont, Ligetet, Nőileget például. Mert hiányos az életem, ha nem ismerem a székelyudvarhelyi kultúrát, gondolkodást, mert része az életemnek, a magyar kultúrának. Nekem fontos, hogy akár a mátészalkaiak, szatmárcsekeiek is tudjanak a csíki, udvarhelyi kulturális eseményekről. Ez motiválja az életünket, és a fesztivált is.”

•  Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila

És míg a fesztivál első kiadásain az alkotók tízperces filmekkel jelentkezhettek, amelyek eseményekről, rendezvényekről szóltak, a szervezők egy idő után rájöttek, hogy sajátos jelleget kell adniuk a fesztiválnak, ezért három fő szempontot vettek figyelembe a következő kiadások megszervezésekor. Egyrészt, hogy

külhoni magyar filmeseket szólítanak meg, olyanokat, akik magyarként a külhoni országokban meg tudják fogalmazni filmben a magyar kultúrát.

Másrészt, hogy csak portréfilmeket várnak – idén csak négy perc hosszúságúakat –, és hogy Isten áldásával indítják a fesztivált és a díjátadót. „Minden díjátadás előtt egy lelkész megáld bennünket, a filmeseket. Tibai Zsolt református lelkész mondta, hogy ezt a fesztivált az Isten hozta létre és addig fog tartani, amíg akarja, hogy tartson. Bízunk benne, hogy a Jóisten megsegít bennünket és az előttünk lévő tíz évet is meg fogjuk tartani, és a magyar kultúra sokáig fog élni.”

Kulturális Filmek Fesztiválja

A 10. Kulturális Filmek Fesztiváljára a portré műfaján belül két témában lehet nevezni: helyi magyar kultúra és helyi energia hasznosítása. A versenyfilmeket Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ további magyarok lakta területein kell forgatni. A filmek maximális terjedelme 4 perc. A jelentkezési lap, melyet a fesztivál weboldalán keresztül lehet igényelni, leadási határideje: 2024. június 23.
A közönség előzsűrizése alapján a döntőbeli zsűrizésre bocsátott, döntősnek minősülő versenyművel alkotói vehetnek részt a díjátadón és a kapcsolódó helyszíni eseményeken 2024. augusztus 29. és szeptember 1. között a demjéni Egri Korona Borházban. A közönségszavazás június 24-től augusztus 3-ig tart.
A verseny fődíja mindkét témában 1.300.000 forint, a második helyezettek 800.000 forintot, míg a harmadik helyezettek 500.000 forintot vihetnek haza. A közönségdíj 600.000 forint.
A teljes kiírás itt érhető el.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.