Unorthodox: menekülés egy elnyomó világból

Bár a Netflix inkább a könnyed, egy hétvége alatt ledarálható, tematikailag rendkívül széles palettán mozgó sorozatairól és főként középszerű saját gyártású filmjeiről ismert, néha azért alaposan beletrafálnak, és olyan történetek feldolgozásának adnak teret, amitől ledöbben a komolyabb tartalmakat is fogyasztó előfizetőik egy része. Ilyen a március végén megjelent Unorthodox minisorozat is, ami Deborah Feldman: Unortodox – A másik út – Hogyan fordítottam hátat a haszid közösségnek, a Libri könyvkiadónak köszönhetően immár magyarul is megjelent bestsellere alapján készült mozgóképes feldolgozása, ami

egy olyan világba enged betekintést, amelybe amúgy az avatatlanoknak nem lenne lehetősége.

A New York brooklyni körzetében fellelhető, a második világháború és a holokauszt borzalmai előtt pedig Szatmárnémetiben élt ultraortodox zsidó közösség leszármazottairól van szó, akik ma is úgy élnek, mint elődeik pár száz évvel ezelőtt.

A törvényeket az utolsó betűig betartó, a nőket háttérbe szorító, rendkívül vallásos közösség zárt rendszerben, sajátos és egyedi szokásrendek szerint él, ahol a férfiak elsődleges feladata a Tóra tanulmányozása, a családalapítás és -fenntartás, míg a nőké a gyerekszülés és a háztartás vezetése.

A házasságok elrendezettek, a fiatalon férjhez adott nőknek pedig szinte semmibe nincs beleszólásuk, alá kell vetniük magukat a törvényeknek és a férjük akaratának. Ebből a közösségből sikerült megszöknie Deborah Feldmannek, aki önéletrajzában részletesen kifejti ennek viszontagságait, és betekintést nyújt a rendkívül szigorú haszid közösség mindennapjaiba, ahol

a férfiak hosszú pajeszt viselnek, a nőknek pedig az esküvő után leborotválják a fejét, hogy életük végéig kopaszságukat eltakarva, parókában vagy más fejfedőben mutatkozhassanak.

A Netflix sorozata nem Deborah Feldman története, hanem az Esther Shapiróé (Esty), akinek hányattatott sorsát az önéletrajz alapján mintázták, azonban szökésének története nagyban eltér a jelenleg Berlinben élő írónőétől. Feldman szerint az Unorthodox sorozatban bemutatott cselekmény túlmutat az ő életén, hiszen ez

több ember életéből összerakott, valóságból inspirálódott történet, ami bárkié lehet.

És bár több dolgot is megváltoztattak benne a valósághoz képest, a benne megjelenített fájdalom, konfliktus, magány és megaláztatás ugyanaz marad.

Esty egy 19 éves lány, akinek édesanyja az ő születése után elmenekült az unortodox zsidó közösségből, apja pedig alkoholista volt, így nagyszülei nevelték. Esty más, mint a többiek: zenélni szeretne, holott a haszid közösségben az egyik legnagyobb tiszteletlenség, ha a nő énekel a férfiak jelenlétében, ugyanakkor megkérdőjelez dolgokat, és

nem föltétlenül a korai férjhezmenetelben és a gyerekszülésben látja az élete értelmét.

Mondhatni brutális és letaglózó, hogy ebben a közösségben még mindig az elrendezett házasság a természetes, és

sokkoló látni, hogy a huszonegyedik században még emberek élnek úgy, hogy a házasságkötés előtt pár nappal mindössze egy órát beszélhet leendő férjével az újdonsült ara.

De mellbevágó az is, hogy a nők semmilyen szexuális felvilágosításban nem részesülnek a férjhezmenetel előtt, így Esty is a házasság előtti „felkészítőn” szembesül azzal, hogy vaginája tulajdonképpen milyen fiziológiai funkciót tölt be a szexuális együttlét során. Elképesztő, hogy

egy valamilyen okból nem működő házasság itt nem két ember magánügye, hanem egy egész közösség érzi jogosultnak magát az ebbe való beleszólásba.

Ilyen és hasonló sokkoló részletekkel van tele a mindössze négyrészes széria, amiben a Esther Shapiro életének egy részletét követjük nyomon a házassága előkészítésétől a szökésén át az új, szabad életig. A szabadulás utáni rész már fiktív, ugyanis a készítők nem akarták, hogy Deborah Feldman magánéletével egyezést mutasson a történet, így a terhesen megszökött lány utáni hajsza már a sorozat íróinak érdeme, így a zenészközösséggel való megismerkedése és a Berlinben való érvényesülés kezdetei csak és kizárólag Esty történetének a részei.

Érdekes szemszög ugyanakkor a férj, Yanky Shapiro tapasztalata az általa ismert modern világgal, hiszen a hithű haszidi zsidóként a legnaivabban képes rácsodálkozni mindenre, amivel először találkozik, és ami teljesen ellentmond a hitvilágának. Bizonyos szempontból őt, és rajta keresztül az ultraordodox irányvonalat követő zsidó közösséget is meg lehet érteni, hiszen

számukra az a normális, amiben élnek, és minden más ami azon kívül van, eltér a természetestől.

A főszerepekben látható Shira Haas és Amit Rahav lehengerlő alakítást nyújtanak, teljesen azonosulni tudnak a karaktereikkel, sőt a sorozat megnézése után szinte elképzelhetetlen, hogy ők nem az ultraortodox közösség tényleges hús-vér tagjai. A sorozat elkészítésében haszidi zsidók is segítettek, hogy teljesen autentikus legyen, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden apró szokásukba betekintést engedtek, hiszen

a történet is csak egy részét mutatja be a rendkívül komplikált hit és szokásviláguknak.

Tény, hogy a valóság írja a legmegrázóbb történeteket, amikből aztán Hollywood a legnagyobb pátosszal készít filmes adaptációt, ami sokszor elvesz annak a valódi értékéből. Az Unorthodox esetében szerencsére nem ez történt, ugyanakkor a választás lehetősége is adott: a magyar nyelven frissen megjelent könyv vagy a Netflix minisorozata révén ismerhetjük meg az ultraortodox zsidó közösségből elszökő fiatal lány történetét. Vagy éppen mindkettő által.