Versek, szerepek, magányos színészek. Marcel Iureș és George Banu beszélgetése

Liget 2019. november 28., 15:33 utolsó módosítás: 2019. november 28., 15:53

A Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában november 29-én 11 órától Versek, szerepek, magányos színészek címmel tart beszélgetést George Banu, a nemzetközi hírű színházelméleti szakember és Marcel Iureș színész. A beszélgetés apropója A vihar című előadás, amelyet Tompa Gábor rendezett a Kolozsvári Nemzeti Színházban, a főszereplő, Prospero alakítója pedig Marcel Iureș.

A vihar című előadás csütörtökön, november 28-án 19 órától látható a Kolozsvári Nemzeti Színház nagytermében az Európai Színházi Unió fesztiváljának keretében Fotó: Nicu Cherciu

A vihar című előadás csütörtökön, november 28-án 19 órától látható a Kolozsvári Nemzeti Színház nagytermében az Európai Színházi Unió fesztiváljának keretében – áll a színház közleményében.

„Micsoda jelképes példa a Marcel Iureșé, aki repertoárját kibővítve, Beckett és Bernhard rejtélyes, kételkedő szövegei mellett olyan szélsőségesen komikus elbeszéléseket is előad, mint Ion Creangă meséi, az Ivan Turbincă vagy a Dănilă Prepeleac”

– írja George Banu.

Marcel Iureș Tennesse Williams Üvegfigurák színművének Tom szerepét megformálva debütált a Kolozsvári Nemzeti Színházban, ezt követően 1978-1980 között volt a társulat tagja. 1995-ben Mihai Măniuțiu T. S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban rendezésben volt látható, majd 24 év után tért vissza Kolozsvárra A viharban játszani.

George Banu, nemzetközi hírű színházelméleti szakember és Marcel Iureș színész Fotó: Forrás: Kolozsvári Állami Magyar Színház

A színészi munkáról így vall Marcel Iureș: „Azt hiszem, hogy színésznek lenni olyan hivatás, amely a konklúziók hiányában eggyé válik az élettel. A művész szakmájában nincsenek következtetések. Ha valaki számára hasznos volt, amit a színpadon tettél, az nem ellenőrizhető, mert nem lehetsz saját életednek az elbűvölő tanúja. A saját életed konklúzióinak viszont tanúja lehetsz. Egyáltalán nem foglalkoztatnak a következmények: mit értettek meg, kinek hasznos. A nagyszüleim egyike azt mondta nekem: »Fiam, tegyél jót az életben, amennyire a fejed és a lelked engedi. Csomagold be egy zsebkendőbe, szorosan kösd össze, és hagyd az út szélén. Az ördögbe is, nehogy visszanézz, hogy lásd ki vette el! Akkor nyugodt lehetsz.« Én ebből a szempontból nyugodt vagyok.”

A beszélgetésen

szó lesz majd a színész munkájáról és magányáról, magányos szereplőkről, akik „egyedül vannak a tömegben”, versben írott szövegekről,

és nem utolsó sorban a Shakespeare testamentumának tartott művéről, A viharról.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat