A téli olimpia furcsa születése

Újkori olimpiát 1896 óta rendeztek, de a hóban, illetve jégen űzött „hideg” sportágak, megmérettetések számára az első világháború utáni évekig kellett várni.

Az 1924. január 25. és február 5. között a franciaországi Chamonix-ban lezajlott versenysorozatot a Francia Olimpiai Bizottság rendezte, de a rendezvényt csak utólag minősítették olimpiának.

Az elképzelés az volt, hogy a nyári olimpiának helyet adó rendező, Párizs egy téli versenyt is szervezzen, így már az év elején megtartották azt 1992-ig a téli és a nyári olimpia ugyanabban az évben volt, de harminc éve kettévált, így az 1992-es Albertville-i, XVI. téli olimpia után „gyorsan” 1994-ben is tartottak egyet (a norvégiai Lillehammerben), a Naganói olimpiával (1998) pedig beállt a rend – igaz, a 2020-ra tervezett nyári olimpiát a világjárvány miatt 2021-re kellett halasztani.

Az első téli „olimpián” a statisztikák szerint kilenc sportág volt, a 16 versenyszámában 16 ország vett részt 258 sportolóval. Nagy érvágás volt, hogy az első világháborús katasztrófáért okolt németeket nem hívták meg, az osztrákokat és a magyarokat viszont igen, ezért a skandinávok tiltakoztak is. Eredetileg csak hét sportág, ugyanis a curlinget és az ún. military patrolt (ez tulajdonképpen a sílövészet, vagyis a biatlon elődje) a NOB csak évtizedekkel később, 2006-ban ismerte el ottani hivatalos versenyszámként.

A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.