A tejipar legfontosabb és legtöbb bevételt hozó ágazata a sajtkészítés. Románia európai uniós csatlakozásával a hazai tejipar is gyökeresen átalakult. Miközben a kisgazdaságok tehénállománya 15 év alatt drasztikusan visszaesett, látványosan megnőtt a külföldről importált tej mennyisége, illetve az uniós pályázatoknak köszönhetően megjelentek a fejőstehenet tartó kisebb-nagyobb farmok.
A hazai tejválaszték zömét feldolgozó helyi tejipari cégek elsősorban friss sajtot állítanak elő.
Ezzel magyarázható a sajtpiacot jellemző ádáz verseny. A több tucatnyi székelyföldi, mezőségi, dél- és észak-erdélyi kisebb-nagyobb sajtgyárak minden igényt kielégítő felhozatala mellett az üzletek polcain megtaláljuk a multinacionális üzletláncok saját márkanév alatt forgalmazott termékeit is, amelyek árban rendszerint olcsóbbak, de gyengébb minőségűek.
Ráadásul ezeknek a nagyüzemi sajtoknak a zöme nem hazai tejből, és még csak nem is az országban, hanem európai multinacionális vállalatok különböző telephelyein készülnek, rendszerint adalékanyagok hozzáadásával. A romániai élelmiszer-biztonsági törvénykezés hiába mondja ki, hogy a kizárólag tejből készülő sajtokat és az egyéb tejipari termékeket elkülönített polcokon kell forgalmazni a tejhelyettesítő nyersanyagokból gyártott sajtoktól, mert az áruházak polcain gyakran egymás mellett találjuk a „normális” sajt és a jóval olcsóbb, szóját és egyéb növényi eredetű adalékanyagokat tartalmazó sajtkészítményeket. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.