HIRDETÉS
Darvay Enikő, a Kolozsvári Mentőállomás szakorvosa tizenkettedik osztályos volt, amikor egy film hatására, amely egy sebész életéről szólt, elhatározta, hogy orvos szeretne lenni. Rámutatott, a mentőzéshez szükséges a jó kommunikációs készség, a helyzet pontos és helyes felismerése, a gyors döntésképesség, sok kitartás és alázat, sokszor ugyanis mások érdekeit a sajátjuk elé kell helyezniük, mert ez sajnos nem családbarát munkahely.
Kérdésre, hogy hogyan lehet bírni a stresszhelyzetet, elmondta, nem könnyű, de idővel megtanult elvonatkoztatni a körülötte történő dolgoktól.
Az interjúban arra is kitértek, van, hogy a munkája során szóbeli inzultusok, fenyegetések is érik. „Az utóbbi időben többször is előfordult, mert rengeteg hívás érkezett, s mi ugyanaz a maroknyi csapat maradtunk.”
Arról, hogy hogyan befolyásolta a munkájukat a járvány, Darvay Enikő elmondta,
a legnehezebb talán a védőfelszerelés többórás viselete volt, hiszen vizet inni, orrot kifújni vagy a fiziológiai szükségleteket elvégezni sem lehetett.
„Ehhez hozzájárult az is, hogy amikor a kórházakban már nem volt hely, órákig nálunk volt a mentőautóban a beteg, sokszor csak más városban találtak neki helyet. És féltettük saját családjainkat is, próbáltuk minél jobban védeni őket.”
A teljes interjút az Erdélyi Napló március 10-ei lapszámában olvashatják.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
