Az internet hasznos, de nem háziorvos

Nem tartják ördögtől valónak az általunk megkérdezett háziorvosok, ha a laikus páciensek az interneten néznek utána tüneteiknek, esetleges betegségüknek, arra azonban szigorúan felhívták a figyelmet, hogy

tájékozódni hiteles forrásból ajánlott, továbbá a kezelést, illetve a gyógyítást csakis a szakemberrel való konzultáció után szabad megkezdeni.

A tájékozódás, információszerzés adott esetben hasznos is lehet, javíthatja az orvos és páciense közötti párbeszédet, ugyanakkor rendkívüli veszélyeket is rejthet, ha valaki az interneten talált infók alapján állít fel magának diagnózist, és ennek mentén kezdi meg az öngyógyítást. „Kis túlzással élve manapság óránként találkozok olyan pácienssel, aki az internet segítségével keres gyógymódot magának” – hívta fel a figyelmet Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos. Rámutatott: egyes betegek már „kész diagnózissal” mennek hozzá, amelyekről nagyon sok esetben kiderül, hogy helytelenek. A szakember szerint azért is veszélyes az öngyógyítás, mert a betegségek esetében számos olyan tényező létezik – például társbetegségek, gyógyszerek mellékhatásai –, amelyeket ha nem vesznek figyelembe, súlyos következményekkel számolhat a páciens.

„Ilyenkor mindig ki kell kérni az orvos véleményét is, és az ő tanácsai alapján folytatni a kezelést” – hangsúlyozta Kovács Emőke. A háziorvos azt is elmondta: inkább a fiatalabb generációra jellemző ez a fajta mentalitás, azonban a 21. században már az idősek körében is egyre elterjedtebb a tendencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy

az online térben rengeteg megbízhatatlan, hiteltelen, lájkvadász oldal és blog található egészségügyi témákban,

ezért fontos, hogy kizárólag megbízható forrásból tájékozódjunk. Ez utóbbira példaként az olyan portálokat említette meg, amelyeken orvosok írják a cikkeket, és az olvasói kérdésekre is szakemberek válaszolnak.

A szaktudás fontosságát hangsúlyozta a szintén csíkszeredai Soós Szabó Klára háziorvos, aki rámutatott: nyilván hasznos lehet, ha valaki tájékozódik a betegségéről, laikusként azonban nem lehet az így kapott információkat kellőképpen értelmezni és gyakorlatba ültetni.

– magyarázta Soós Szabó Klára, aki különben egyre gyakrabban találkozik a jelenséggel.

Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos leszögezte: nem hiába tanul az orvos legalább kilenc évet az érettségit követően, amíg ténylegesen, a szakmát gyakorló orvos lehet. A szakember kiemelte: a diagnózis felállításakor annyi tényezőt figyelembe kell venni, hogy csak szakembernek van kompetenciája, kellő hozzáértése ahhoz, hogy gyógymódot javasoljon. Demeter ugyanakkor nem tartja ördögtől valónak, ha a beteg tájékozódik saját állapotáról, mivel az érdeklődő páciensekkel egyszerűbb kommunikálni, értelmes, lényeges kérdéseket tesznek fel az orvosnak, tehát jobb lesz az orvos és beteg közötti együttműködés. „A gond akkor van, ha csak és kizárólag a neten olvasottak alapján próbálja kezelni magát a beteg” – hangsúlyozta a szakember.

A háziorvosokkal egyetért Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője is, aki rámutatott:

egy orvos képzése akár 25 évig is tarthat, „és ha valaki egy internetes böngészéssel ezt helyettesíteni akarja, az nagy tévedésben él”.

„Tudom, hogy a kezelés sokszor nehéz, költséges, időigényes, de mindenkit arra bátorítok, hogy orvossal konzultálva hozza meg döntését, ami a betegsége kezelését illeti” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Hozzátette: az interneten ugyan hasznos információkat is lehet találni, de ez mégiscsak egy ellenőrizetlen forrás tele tudománytalan, helytelen cikkekkel. Molnár Rajmond