A legelterjedtebb kifejezések a magzatelhajtásra a tengerészt csinált belőle, vízre tette, vagy éppen az angyalcsinálás voltak. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató több mint harminc éven keresztül vizsgálta az emberi élet sorsfordulatait – a születést, a házasságot, a halált, de kutatta a magzatelűzés jelenségét is. Mint mondta, léteztek preventív technikák, amelyek szájról szájra terjedtek, az asszonyok tanították, hogy mit kell csinálni, hogy „ne maradjanak úgy”.
Csépelj bent, de szórjál kint
– ez volt az egyik legelterjedtebb és biztosnak tekintett technika a közösülés alkalmával. A fogamzás hárításában nagy szerepet játszottak a korábbi lakásviszonyok, hiszen egy szobában lakott két-három generáció is, ritkán biztosítottak külön szobát a fiataloknak. A néprajzkutató elmondta, orvosi felmérések is születtek Magyarország területén 1940-ben arra vonatkozóan, hogy a női „idegállapot" egyik eredője pontosan ez a feszült helyzet, hogy nem folytathattak természetes, nyugodt körülmények között szerelmi együttlétet, még akkor sem, ha új házasok voltak. Adott esetben még a nászéjszakán sem.
A paraszti nemi életet két érzelmi hatás hálózta, kísérte: a szégyen és a félelem – vonta le a következtetést a néprajzkutató.
Egy másik praktika az együttlét utáni gyors kimosakodás volt. Az asszonyok a párnájuk alatt rongyokat tartottak, amelyeket gyorsan ecetbe mártottak és kitörölték magukat.
Ha meggyőződtek arról, hogy valóban terhesen maradt az asszony, akkor háromféle terhességet megszakító praktikát alkalmaztak: a fizikai erőfeszítést, a növényi elhajtót és a különböző vegyszerek használatát, utóbbiakat a testébe kellett bevinni. Ha a fenti módszerek nem voltak hatásosak, akkor orvoshoz fordultak. Voltak erre szakosodott bábaasszonyok is, akik fizetség fejében eltették a magzatot, vagy kitanították a nőt, hogy hogyan kell eljárni. Ha a hatóságok mégiscsak lefüleltek egy ilyen bábaasszonyt, börtönbe zárták, de a falu sajnálta, mert segített rajtuk. Határozottan pozitív volt egy bábaasszony megítélése, várták a kiszabadulását – magyarázta Balázs Lajos.
A különböző „mesterkedésekről”, az asszonyok lelki vívódásáról, illetve a Ceaușescu-féle abortusztörvény hatásairól bővebben a Liget november 1-jei számában olvashatnak.
Milyen különbségeket, esetleg átfedést tapasztalhatunk, ha két különböző vallású és eltérő hagyományokkal rendelkező településről származó személy évek óta együtt köszönti az új évet? A Balázs-Bécsi házaspárhoz kopogtattunk be.
Kívül esik a felkapott turisztikai útvonalakon, noha rengeteget tudna adni a turistáknak a közel 700 éves múlttal rendelkező kis háromszéki falu, Dálnok. Történetéről vaskos monográfiára való anyag gyűlt össze, és még nincs minden megírva...
Burista Emese és Benedek Szabolcs a Csoma Szobája Alapítvány önkéntes programjának köszönhetően jutott el a Himaláján található Zanglába. Az önkéntes munka célja a 240 évvel ezelőtt született Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyének restaurálása volt.
Mire nyújt lehetőséget a gólyabál a kilencedik osztályos diákoknak? Hogyan terelgetik őket a „nagyok”, azaz a végzősök? És milyen felkészülési folyamatok előzik meg a beavatást? Ebben az időszakban Székelyudvarhelyen is újból a gólyabáloké a főszerep.
Mit gondol az író a szerkesztői munkáról, és mit gondol az olvasó a könyvén szereplő szerzőről? Nagy Koppány Zsolttal A remegő kezű órásmester című legújabb kötete kapcsán a könyvek kilátástalan sorsáról és az olvasói igényekről is beszélgettünk.
Milyen lehet középkori technikával festéket létrehozni, s milyen lenne a jelenünk a történelmi múltunk – történeteink, örökségeink – ismerete nélkül? Ezeken a kérdéseken elgondolkodva beszélgettünk a székelyudvarhelyi Czerják Eszter festőművésszel.
Azt gondolhatnánk, hogy Udvarhelyszék talán legismertebb vállalkozójának egyetlen gyermekeként – aki történetesen lány – az élet csupa móka és kacagás. A Nők az üzleti világban sorozatának jelenlegi cikkében erre cáfolunk rá.
A győzelem élményét, a közös játék örömét kínálta az évadnyitó tornán a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület a Temesvárra érkező vendégtársulatoknak és helybéli barátainak. A találkozó történéseibe pillanthatunk most bele.
Aki Tusványoson belépett a Kriza János Csűrbe, azt láthatta, hogy a táncházas forgatagban japán emberek is vannak, akik ráadásul úgy járják az erdélyi táncokat, hogy az csuda. Kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak itt? Erről Melles Endre mesélt.
Csíkszereda ontja magából a fiatal művésztehetségeket, a város tele van képzőművészekkel, színészekkel, zenészekkel. Éppen egy ilyen fiatal tehetséggel, Lukács Márton Örssel beszélgettünk, aki először lép fel saját projektjeivel a Csíki Jazz-en.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.