Jó kilométernyi távolságra a falutól a Székely család magyarfenesi tanyája jellegzetes erdélyi gazdatelep szarvasmarhákkal, disznókkal, pár lóval, házőrző kutyákkal, népes baromfiudvarral és használt mezőgépekből álló gépparkkal.
A hatvan szarvasmarha villanypásztorral körbekerített legelőn tartózkodik egész évben, és a hideg időszakban is egy féleresz-szerű faistállóban melegedhetnek, ha éppen kedvük tartja. Legtöbbször azonban kinn kószálnak a legelőn.
A novemberre szépen kikerekedett pirostarka állatok egy része minden évben eladásra kerül. A két-három éves bikák ilyenkorra érik el az 500-600 kiló élősúlyt, és nagy alkudozások árán viszik el az állatkereskedők. Akiknek az az érdekük, hogy a gazdától olcsón vegyék meg, és jót nyerjenek rajta. Székely Ferenc szerint azonban sok múlik a gazdán is, hogy milyen árat tud kialkudni. „Ha 4500 vagy 5000 lejt ajánlanak a hízott bikáért, akkor tudom, annyiért nem szabad odaadnom, mert az állatkupec legalább 20-30 százalékot keres rajta. Addig alkudozunk, amíg megszületik a végső ár.
– magyarázza a 41 éves gazda, aki testvérével, a 38 éves Székely György Istvánnal és szüleivel gazdálkodik közösen.
A Székely család tanyájáról bővebben az Erdélyi Gasztró november 11-ei lapszámában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.