HIRDETÉS
A régi asszonyok abból főztek, amit a életterükben előállítottak. Ha meg szeretnénk találni azokat az ízeket, illatokat, amelyek nagyanyánk konyhájából kigomolyogtak, az alapanyagokért ne a bevásárlóközpont polcsorait pásztázzuk – ajánlja a cikk írója. „A krumpli, a cukkini, a hagyma, a fokhagyma, a petrezselymzöld már ott sorakozott a kosárban. A padlizsánok még kicsik, és éretlenek, de a paprika már mutatja magát Nagy Edit recsenyédi kertjébe. Ilyenkor a Nagyhomoród Panzió vendégei is megkóstolhatják a helyi konyhakertben nőtt finomságokat.”
Ha megkérdeznénk a Szent Jakab-búcsú előtt a helybéliektől, hogy mit „esznek nagykanállal” a jeles alkalmon, magától értetődő lenne a válaszuk: azt, amit hagyományosan szoktak.
Nem húsleves, mert azzal „nehéz bánni a melegben.”
Július vége felé a sok finom zöldség már mind terem a remetei kertekben, a paszulytól, gyökérzöldségektől, borsótól a krumplin át a káposztáig. Belőlük készül a csorba, a hús mellé a garnírung, sőt a savanyúság is. Aki otthon-ízre vágyik, érdemes betennie az esőfogót mise előtt helybéli ismerőseihez.
Régen ugyanis az esernyőkkel „számolták” a vendégeket – és akkor is számoltak velük, amikor a legnagyobb fazekakba készítették oda a búcsús menüt.
Már pénteken kiszedték a zöldségeket, szombatra virradóra kevesebb baromfi kapirgált a tyúkudvarban, és egész nap belengte a falut a vendégváró tűzhelyek illata.
És hogy Nagy Edit ezúttal milyen idényételt készített, megtudhatják az Erdélyi Gasztró július 29-ei lapszámából.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
