A Blauhilde fajtájú lila paszuly nagy értékű késői fajta, támrendszeren akár négy méter magasra is felnő. A levél kocsánya, az inda, sőt a virága is lila. Van gyalog, bokros, Ausztráliából származó változata is. „Alig vártam, hogy feldarabolhassam ezt a különleges lila szerzeményt! Igazi paszulyillat töltötte be a konyhát.
Zöldségpárolóban, forró gőzben, só nélkül puhítottam meg” – számol be a szerző. Mint kiderül, meglepően hamar megpuhult a zsenge lila paszuly. „Édeskés íze elvarázsolt, és rögtön tudtam, olyan ételekhez használom fel, amibe ecet vagy citromlé jár és amúgy is tennék bele pici édesítőt. És tegyük azt is hozzá, mennyi tápláló fehérje, rost, vitamin, ásványi anyag és nyomelem lapul benne (molibdén, vas, mangán, B-vitaminok, foszfor, kálium, magnézium). Megfigyeltem, hogy még az öregebbnek tűnő hüvelyek sem hártyásak, és ha van is rajtuk, nem szálkásak.”
És hogy hogyan kell elkészíteni a paszulypaprikást és a paszulykencét, megtudhatják, ha fellapozzák az Erdélyi Gasztró október 21-ei lapszámát.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.