Az utóbbi tíz évben Partium-szerte, illetve az Érmelléken nem egy faluban alapítottak tájházat, falumúzeumot, emlékházakat. Így jött létre dr. Kéri Gáspár gálospetri tájháza, az érsemjéni, az étmihályfalvi emlékházak, múzeumok. Az utóbbiak létrejöttében Csorba Sándor muzeológusnak – ma nagyváradi római katolikus püspökség levéltárosa – igen nagy szerepe volt. Érkörtvélyes múltjának tárháza, ugyanakkor Tóth Imre és Tünde keze nyomát viseli. A házaspár majd három évtizedes gyűjtőmunkája fekszik a 2007-ben alapított falumúzeumban.
A nyugdíjas házaspár az érmellékiekre jellemző nyíltsággal és vendégszeretettel fogadnak minden érdeklődőt, akik az általuk alapított tájházat akarják meglátogatni.
A tájház „tisztaszobájában” béke és nyugalom tölti el a látogatót, mintha szentélybe lépne. A múlt békés, nyugodt szentélyébe. Akkoriban is volt a világon rengeteg baj és bánat, de az emberek hittel és megbékélve tudták nyugalomra hajtani fejüket a szebb reggel reményében. E békességes szobában van a Kovács nagymama jegykendője, eljegyzési ruhájának deréköve, régi képek, sifonok, vagyont érő faragott ágyak s többek között egy sokat látott függőlámpa. A számtalan békéltető, léleknyugtató régi csecsebecse, használati tárgy, mind-mind élettörténeteket regélnek.
A teljes cikket a legfrissebb Erdélyi Naplóban találják meg.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.