Jézus lába nyoma Gyergyócsomafalván

Jánosi Csaba 2018. augusztus 14., 16:20

Gyaloglataink során az utóbbi időben mellőztük „Gyergyó regényes tájainak” bemutatását. Jóvátéve mulasztásunkat, ezúttal gyergyócsomafalvi „gyaloglatra” hívjuk kedves olvasóinkat.

Csomafalvi Kossuth-szobor Fotó: Jánosi Csaba

A kis településekhez szokott csíki ember nehezen igazodik el a többezres gyergyói halmazfalvakban. Úti célunk könnyebb eléréséért a falu főterén, Köllő Miklós helyi születésű szobrász művész által megformált hatalmas Kossuth-szobor árnyékában érdeklődünk. Öreg nénike igazított útba, s kapaszkodott fel gépkocsinkra. Mivel buszjárat nincsen, jól jött, hogy velünk tarthat. Ő is, mi is hálálkodtunk. Mi azért, hogy helyes irányba terelt a több tucatnyi utcával rendelkező Gyergyócsomafalván, ő meg azért, hogy hamar hazaért.

Harminckilenc dűlő

Az egykori csomafalvi előljárók a Pesti Frigyes féle 1864-es határösszeírásban „harminckilenc dűlőkre” osztották településük határát. Ebben a felsorolásban a

„Hetedik Akadán utya, alhatár nevekkel: Szeder pataka tartománya, Akadán utya tartománya, Mér martya, Mohos eleje, Gál vesze, részint kaszáló, részint silány szántók fekvésével.”

A jó minőségű, nagyrészt aszfaltozott Veresvirág sípályához vezető „Akadán utyán” jó iramban haladunk, s közben azon gondolkozunk, Akadán a makadámút származéka-e? John Louden McAdam(1756-1836) skót mérnök a róla elnevezett „makadám” útburkolat feltalálója.

Balra, Akadán útja Fotó: Jánosi Csaba

Ha igaz az állításunk, akkor a Székelyföldön is korán megjelent a zúzott köves, aszfalttal kevert, hengerelt, tömör burkolatú út.

Tovább az apostolok lován

Nagy havakról álmodó Veresvirág sípályánál lovat váltunk. Az apostolok lován indulunk tovább, de előbb itt is eligazítást kérünk. A Veresvirág panzió szakácsnője, Borsos Magdolna terel a Csatestán útjára. A kék háromszöggel kivert erdei úton haladva, a Tőke Máté nevezetű helyen léphetünk Jézus lábnyomába. A Dél-hegy keletre néző lejtőjén bevágódott mély gödrös úton araszolunk. A bő csapadék táplálta vízfolyások feltárták a Görgényi-havasokhoz tartozó hatalmas vulkáni építmény kőzeteit.

Gyergyói-medence Fotó: Jánosi Csaba

A környező hegykeretre és a kék eget tarkító toronyszerű fehér gomolyfelhőkre csak az irtások széléről nyílik kilátás. Az egyhangú kapaszkodó során gombaismereteinket gyarapítjuk. Káposztalevesbe kívánkozó ökörnyelv „boszorkánykörök” gyakoriak a földet seprő fenyőfák alatt. Az ízletes rókagombát már leszüretelték, alig találunk belőle.

 Jézus lábnyoma

Az út sarából fejünket felemelve fehér útjelző táblába ütközünk. Balra Jézus lábnyoma. 1100 méter tengerszint feletti magasságban. Alig lépünk egy párat, amikor feltűnik a zöld mohaköntösben pompázó fekete bazaltos andezit tömb, amelynek felszínén sötétlik Jézus lábnyoma, szamara patájának és botjának nyoma. A lábnyom formájú mélyedésben összegyűlt a csapadék az erdei vadak, madarak szomját oltja. A zöld moha a kemény kőbe vésett családneveket is takar. Borsos Magdolna szerint székely betűk rovott jelei is fellelhetők a kövön, de mi nem találtuk. Alaposan megtisztított felszín tanulmányozása döntheti el a „rovásírás” létét vagy nemlétét.

Kicsinbükki kilátó Fotó: Jánosi Csaba

 A hegyről levezető sáros úton lábnyomainkat hátrahagyva a „Kicsin bük tartománya” felé vesszük az irányt. A Kicsi bükk tetején álló a 2008-as fürdőépítő kaláka idején ácsolt magas kilátóról vizsgálódva igazat adunk Szentiváni Mihálynak (1813-1842). 1837-ben Gyergyóban gyalogolva fogalmazta meg:

„Gyergyó regényes tájainak száma végtelen, mint a havasok szépségeinek általában.

Legismertebb, bár nem legszebb –, mert mit ér föl a havasok szépségeivel tájképi tekintetben? – kerek tér. A havaselvei, úgymond gyergyói, al- és felcsíki, kézdi, orbai, sepsi, barcasági szép terek ismeretesek. Köztük legkisebb, de véleményem szerint – melyben azonban sokan nem fognak osztozni – éppen azért legszebb a gyergyói. Ez egy két és fél mérföldnyi átmérőjű róna; a közepén tükörsima, szélein felhajló tányérkerekség, változatos hegyektől s a gyönyörű fenyő millió sudaraitól és hangáitól szegélyezve, kellős közepén áthasítva Erdély reményétől, az itt még kis, de szemlátomást nőve, a hazafi kebelet merész álmokra s a gondolkozó fejet nagy gondolatokra felszólító Marostól, becsillagozva az egyszerre látszó kilenc, népes, csinos, élénk és szabad faluktól.”

Pontosan 205 éve Nyárádgálfalván született szerző Gyaloglatok Erdélyben című könyvben kiadott sorai rávilágítanak a Gyergyó helynév eredetére is. Kerek tér, írja. A ger, gör( Görgény-havasok) győr, gyűr, gyökök sorába talán beilleszthető a gyer is, ami kereket jelenthet, Gyergyó.

Kicsinbükk Fotó: Jánosi Csaba

 A kilátóról az alattunk elterülő „kerek téren” elterülő falvakat számolva látjuk, hogy , Gyergyóditró felől jön egy fekete felhő. Tovább dúdoljuk az egykori gyergyóvidéki katonanótát, forrongó világunkban, jó ha nem felejtjük:

„Siess barna kislány mert megver a nagy eső,
Siess barna kislány, hosszú fehér selyem szoknyád elázik,
Két szép piros orcád, kezed lábad megfázik”.

Sietünk mi is, nehogy az Akadán makadám út elázzon.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat