HIRDETÉS
Azt, hogy mitől lesz jó egy kávé, Áron két oldalról közelítette meg. „A boltban vásárolt és otthon elkészített kávé rejtelmei a részletekben keresendők. Például hogy mikor volt pörkölve a kávé, hiszen az attól számított egy éven belül érdemes elfogyasztani. A másik aspektus az összetétel. Arabica vagy robusta, esetleg a kettő keveréke. Míg az előző egy gyümölcsösebb, savasabb, édesebb jellegű és már több ezer fajta létezik belőle, addig a másodiknak egy földesebb, durvább íze van, és magasabb a koffeintartalma. Ha párhuzamot kéne vonnom, akkor az oltott, illetve a direkt termő szőlővel tudnám összehasonlítani”– mutatott rá.
Az üzletben vásárolt kávék általában sötétebb pörkölésűek, ami azt jelenti, hogy már nem tartalmaznak olyan sok savat, a szemekben lévő természetes cukrok pedig a szaknyelv szerint degradálódnak, ami égetett, kesernyést ízt von maga után.
„Teljesen az ízlés alakítja, hogy melyik kávé számít jónak. A jelenlegi székelyföldi kávékultúra a sötétebb pörkölésű és kesernyés ízű kávékhoz van hozzászokva. Sokan megijednek egy világosabb pörkölésű arabicától, amikor a savas, savanykás ízzel találkoznak. Erre általában az a reakció, hogy biztos el van romolva a kávé, esetleg egy nappal korábban már le volt főzve, ami tévedés” – világosított fel. A másik esetben, amikor kávézóban fogyasztunk, teljes mértékben a baristán és annak felkészültségén múlik minden: érti-e az adott kávéfajta elkészítésének menetét, vagy hogyan készíti el a tejet.
– hangsúlyozta.
Bővebben minderről a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró kiadványának október 20-ai lapszámában olvashatnak.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
