Klímaváltozás Erdélyben: mit tehetünk ellene?

Kádár Hanga 2017. augusztus 17., 16:20

Ne gondoljuk, hogy az a természetes környezet, amire erdélyiként büszkék vagyunk, védelmünk nélkül örökké megmarad. De sokszor nem tiszta, mit is tehetünk érte. Markó Bálint biológus segít eligazodni a romániai környezetvédelem egyre kuszább világában, hasznos tanácsokat is adva arra, hogy személy szerint mit tehetünk.

Környezetvédelemre intő felirat. Többre volna szükség Fotó: Barabás Ákos

A globális felmelegedés és környezetszennyezés napjaink egyik legnépszerűbb témaköre, gyakori elhangzása mellett azonban sokan annak ellenére nem veszik elég komolyan, hogy tapasztalható jelei már napjainkban mutatkoznak. Ma még öten halnak meg a kánikula miatt, holnap már vízhiánnyal kell szembenéznünk. Kolozsvári biológussal beszélgettünk: hétköznapi emberekként is védhetjük környezetünket.

„Habár általában optimista ember vagyok, ha a klímaváltozásról és következményeiről van szó, a kincstári optimizmusom cserben hagy” – vallja kérdésünkre Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója. A biológus hangsúlyozta, az éghajlati körülmények csakis negatív irányba változhatnak, hosszú távon súlyos következményekre számíthatunk. Az élelem- és a vízhiány következtében háborúk, erősödő migráció, trópusi és szubtrópusi kórokozók északabbra terjedése várható a nem is olyan távoli jövőben – részletezte a szakember.

Erdőirtás a székelyföldi Piricskén. Egyéni haszonért közös kár Fotó: Rédai Attila

„Biológusként egyértelmű számomra, hogy a hőmérséklet emelkedésével meg fognak jelenni a nagyobb hőmérsékletigényű kórokozók, invazív növények és állatok, illetve

bizonyos őshonos fajaink el fognak tűnni, vagy hidegebb, magasabb helyekre szorulnak” –

ismertette az egyetemi docens.

A BBTE biológia karán már foglalkoznak néhány melegebb környezetet kedvelő vírus, például a nyugat-nílusi vírus és a malária potenciális terjedésének feltételeivel. A káros UV-sugárzást tekintve azonban reménykedhetünk: az elmúlt évtizedek határozott környezetvédelmi akcióinak, szabályozásainak köszönhetően egyes lyukaknál újraképződött az ózonréteg, így Markó szerint, ha időben csökkentenék a szennyezés mértékét, talán lassítható lenne a globális felmelegedés folyamata.

Zöldek mint nyűg

Románia a környezetszennyezésben élen jár, elég, ha csak a szeméttől karácsonyfa módjára „kidíszített” folyók és patakok menti zöldesekre tavasszal egy pillantást vetünk. De a mezőkön, erdőkben bóklászók számára sem idegen a pagonyok mélyén virító mosógép vagy építkezési hulladék. Markó Bálint kiemelte, bár Nyugat-Európában már rég felismerték a folyómedrek leegyenesítésének és betonba öntésének káros következményeit, erről nálunk nem vesznek tudomást az elkövetők, de a nemtörődömség ugyanúgy jellemzi a védett tavaszi virágokat mértéktelenül gyűjtőket, a törvénytelenül gyújtogatókat, a tarlótüzek okozóit. Ugyanakkor nálunk is több aktív természetvédelmi szervezet igyekszik a helyzet súlyosságát megértetni, a verespataki beruházás leállítását is a Zöld Koalíció akcióinak köszönhetjük.

Halpusztulás a Nyikó folyó szennyezése után. Baleset? Fotó: Barabás Ákos

A biológus kiemelte, az egyik legnagyobb probléma, hogy úgy a helyi, mint az országos hatóságok

nem hasznos tudással rendelkező partnerekként, hanem kerékkötőként tekintenek a természetvédelmi csoportokra.

Markó Bálint elmondta, Romániában számos, korábban közönségesnek és gyakorinak számító halfaj ritkult meg, vagy került a kihalás szélére a rossz vízgazdálkodás, a mederszabályozások vagy a mikro-vízerőművek miatt. Az egyedülálló élővilágáról híres meleg vizű biharpüspöki tó kiszáradása a mértéktelen és rosszul szabályozott hévízkiaknázásnak köszönhető. De a kilencvenes évek második felében hatalmas szenzációval újra megtalált, emberre egyáltalán nem veszélyes erdélyi rákosi vipera-populációk potenciális eltűnése is a rosszul szabályozott területhasználat, a szinte alig létező természetvédelem számlájára írható.

Eltűnhet az erdélyiek egyik nagy büszkesége

„A hétköznapi ember zsebébe is vágó probléma a beporzó szervezetek, rovarok eltűnésének veszélye, hiszen tőlük függ, hogy mennyi gyümölcs és zöldség kerül az asztalunkra, a mértéktelen gyomirtás, a túl intenzív mezőgazdaság azonban a beporzók ellenségei. A már keletkezett károk ellenében megoldás lehet, ha méhészeket fogadnak fel a beporzás elindítására, ez ugyanakkor gondot jelent, hiszen fizetni kellene valamiért, amit eddig a természet ingyen biztosított” – magyarázta a szakember.

Szennyezés a Nyikón. Tudatos fogyasztóként is büntethetnénk a környezet iránt felelősséggel nem viseltető vállalkozásokat Fotó: Barabás Ákos

A biológus felhívta a figyelmet arra, hogy legyünk körültekintőbbek, ne vegyünk adottnak mindent, amit fellelünk a közvetlen környezetünkben, a gazdag táj ugyanis, amire az erdélyi ember mindig határozottan büszke volt, védelem híján nagyon gyorsan, teljesen eltűnhet. A zöld védelme mellett pedig a vadon élő állatok számára sokszor életveszélyes fejetlen szemetelésre is odafigyelhetünk, de a zöld szervezetek internetes oldalain ezer apró hétköznapi tanácsot találunk, amelyek betartásával kíméletesebb földlakókká válhatunk. Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül: a gazdaságos villanyégők nem csak sokkal később égnek ki a hagyományosaknál, de sokkal kevesebb széndioxidot bocsájtanak ki, de

használjuk fel újra a nejlonzacskókat is, ahelyett, hogy halmozzuk a műanyagszemetet újak vásárlásával.

Bár Románia egyelőre még abban a szakaszban totyog, amelyben egyelőre tanítja lakosainak, cégeinek a szelektív hulladékgyűjtést, vannak feldolgozó vállalatok, amelyek igyekeznek újrahasznosítani az utólag különválogatott hulladékot, más esetekben azonban hiába állnak a lakosság rendelkezésére elkülönített tárolók, ha a szemetes autó mindent egy helyre présel össze. A haladást ugyanakkor az is gátolja, hogy sokan meg sem próbálják kivenni szemetelőként a maguk részét a feladatból, és pillepalackot vagy porcelánt dobálnak az üvegek közé, illetve műanyagot a papírhulladékhoz. Markó szerint ezzel elbátortalanítjuk a szelektív hulladékfeldolgozásra hajló cégeket. A biológus hozzáfűzte: Romániában mindemellett a kíméletlen erdőirtás, a megugrott juh példányszám miatt a túllegeltetés és az emiatt bekövetkezett talajeróziós jelenségek rontanak tovább a helyzeten.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat