Krétafestéktől megváltozott élet

Mindig is szeretett kézműveskedni Puskai Melinda, gyerekkora óta varrt, volt, hogy fülbevalókat készített gyöngyből, aztán ismét a varrás került előtérbe, de mindig bütykölt valamit.

Maroshévízen született, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem pedagógia-magyar nyelv és irodalom szakán végezte, majd média-kommunikáció mesteri programban folytatta. Mindig is érdekelte a nyelv, a képnyelv, a média világa, beiratkozott a Sapientia EMTE fotóművészet, filmművészet, média szakára, majd Budapesten az ELTE-n is elvégzett egy doktori iskolát. Dolgozott az Erdély FM-nél, később a Csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen volt kommunikációs- és PR-felelős. Időközben a magánéletében is zajlottak az események, férjhez ment, két gyereke született és kiköltöztek falura.

„A nő van otthon legtöbbször a gyerekekkel, és önkéntelenül is kezd keresni valamit, amivel foglalkozzon a háztartás és a gyereknevelés mellett. Így voltam én is ezzel. Ehhez adódott hozzá, hogy kiköltözünk falura, ott adott volt a hely, volt sok régi bútor, és felmerült, hogy jó lenne valamit kezdeni velük” – emlékezett vissza.

Magyarországon ismerte meg Annie Sloan krétafestékeit, megtetszett neki, és elkezdett új színt adni a régi bútoroknak. Egy alkalommal a festékek magyarországi forgalmazója megkérdezte tőle, hogy ha szereti, miért nem kezdi forgalmazni, hisz Romániában még nem lehet kapni ezt a fajta festéket. Így indult el a folyamat.

„Akkor még munka mellett festegettem, mert időközben lejárt a gyereknevelési szabadságom, és vissza kellett menjek dolgozni. Egy darabig párhuzamosan ment a két dolog, de rájöttem, hogy nem tudok két lovat egy fenékkel megülni, és közben anya és feleség is lenni, valamiről le kellett mondani.

Ha kiderül, hogy rossz döntés volt, akkor pár év múlva is tudok munkát keresni, nem hiszem, hogy ne lehetne azon a területen munkát találni, amivel foglalkoztam. Ez egy olyan dolog, amit nagyon szeretek csinálni, és szerencsés embernek mondhatom magam, hogy megélek a hobbimból, vagyis a hobbim a munkám.”

Rámutatott, azért vonzotta őt ez a fajta festék, mert épp azoknak van kitalálva, akiknek nincs sok idejük, de szeretnének valamit alkotni, ami azonnali sikerélménnyel jár. Annie Sloan festékeit ugyanis nem kell kikeverni, csak le kell venni a festékesdoboz tetejét, és lehet nekifogni dolgozni. Nem kell a bútort különösebben előkészíteni, csiszolni, alapozni sem.

„Annie Sloan háromgyermekes édesanya, képzőművész, akinek abból lett elege, hogy minden felülettípushoz másfajta festék kellett, mindenikhez másfajta fedőréteg. Feltette magának a kérdést, hogy miért nincs olyan festék, ami mindenre jó, ami könnyen tapad, hamar szárad, könnyű vele dolgozni. És ha már megvan a kérdés és az ember felismeri az igényt, akkor elkezdi keresni a válaszokat. Így fejlesztette ki ezt a termékcsaládot.

Kihúzzuk a bútort a szoba közepébe, lekenjük, fél órán belül megszárad, közben tudunk főzni, ruhát teríteni, lekenjük még egyszer, leviaszoljuk és estére vissza lehet tolni a helyére. Egy nap alatt akár újjá tudjuk varázsolni a szobát, a falakat, bútorokat. Nagyon könnyű vele dolgozni. Otthon teszteltem én is először, nagyon megszerettem.”

Melinda időről időre workshopokat is tart azoknak, akik szeretnének otthon változtatni a berendezésen, de nem választanának tömegterméket ahhoz, hogy valami újat vigyenek be. Időt és pénzt spórolnak ezzel, és kiélik a kreativitásukat – véli a kézműves. Az ilyen alkalmakon megismerkednek a résztvevők magával a termékkel, az eszközökkel, kipróbálnak többféle technikát, majd egy következő műhelymunkán megismerhetik a bonyolultabb technikákat is, a dekupázst, a transzferálást, repesztést, aranyozást fóliával, illetve viasszal. Vakációban gyerekeknek tart foglalkozásokat. Melinda ezeket a technikákat Oxfordban sajátította el Annie Sloantól.

„Benne van az ő üzletpolitikájában, hogy aki hivatalos forgalmazó lesz, kötelezően részt kell vegyen egy általa tartott workshopon. Ennek köszönhetően a világ minden tájáról érkező – közel ezerhétszáz – forgalmazóját ismeri, mert mindenki elmegy hozzá tanulni. Azt látom, hogy az emberek szeretik ezt a festéket, egyre többen érdeklődnek iránta, egyre több régi bútor kap új külsőt. Minden bútornak lelke van, csak meg kell találni a stílusban hozzá illő színt, technikát” – magyarázta, majd nekifogott, hogy viasszal lekenje az előkészített bútordarabot.