Leégésveszély színekben és számokban: micsoda az UV-index?

Aki a magyarországi időjárás-előrejelzéseket követi, sokkal többször találkozhat az UV-sugárzásról szóló figyelmeztetésekkel, Romániában annyira ez nem elterjedt. Márpedig a napból éppen annyi káros sugárzás érkezik Románia területére is, mint a szomszédban.

Az UV-index az emberre káros ultraviola sugárzás erősségét meghatározó egység, amelynek kategorizálását és színkódolását az egész világra érvényesen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) együtt dolgozta ki. A magyarországi Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) 0 és 10 közötti értékekben határozza meg a sugárzás mértékét, Romániában viszont egy, a 0-tól 15-ig terjedő skálát használnak annak ellenére, hogy a WHO az egész világra érvényes, egységes rendszert szabott. A különbözőség dacára a két skála megegyezik abban, hogy

7-es-as UV-indextől kell számítani azt a sugárzást, ami már nagyon nagynak számít, s ami fokozott veszélyt jelent az emberre nézve.

A használt színskála is különbözik a két országban, Magyarországon a fehértől a kéken, sárgán át a sötétvörösig van használatban, addig Romániában a zöldtől a fehéren, sárgán, vörösön át a liláig terjed a skála.

Míg Magyarországon automata UV-szintmérő állomások hálózata működik, Pál Imre meteorológustól megtudtuk:

jelen pillanatban nincs információja arról, hogy Erdély területén bárhol mérné a meteorológiai szolgálat az UV-sugárzás erősségét,

tudomása szerint csupán a fővárosban és a tengerparton vannak ilyen állomások. A román meteorológiai intézet hivatalos honlapja sem szán túl tág teret a humánmeteorológia ezen ágának, mindössze egy rövid leírást találunk, s egy, az európai előrejelzési központban készített előrejelzést, amelyik néha térképes, máskor meg nem.

Azon adatok, amelyeket ezek az előrejelzések tartalmaznak, arra vonatkozó becslések, hogy egy adott nap délben, a várható legerősebb sugárzás idején, tiszta égbolt mellett mekkora veszélyre lehet számítani. Minél magasabban áll a nap az égbolton, annál nagyobb a veszély, de például minél felhősebb az ég, annál alacsonyabb a sugárzás, bár a

káros UV-sugarak nyolcvan százaléka áthatol a vékony felhőrétegen, s a fátyolfelhős égvolt pedig inkább növeli a sugárzás erősségét,

tudhatjuk meg az OMSZ leírásaiból. Az UV-index kiszámítása ugyanakkor függ az ózonréteg sűrűségétől, a földrajzi helyzettől, a földfelszínről való visszaverődéstől is – ez utóbbi miatt van az, hogy a vízpartokon a legnagyobb a sugárzás s az ebből fakadó veszély mértéke.

Az OMSZ mért adatok, előrejelzések és tanácsok, javaslatok széles tárházát kínálja a honlapjukat felkereső polgárok számára. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy a júliusra jellemző, 7-es UV-indexnél erősebb sugárzás esetén mi a teendő: feltétlenül szükséges védekezni a leégés ellen, mert a védtelen bőrfelület számára ilyenkor magas a kockázat, 15-20 perc alatt leéghetünk.

Legalább 15-ös faktorszámú napvédő krémet kell használjunk ilyenkor, hordjunk széles karimájú kalapot, s használjunk napszemüveget is.

Napozás csak 11 óra előtt és 15 óra után javallott (Romániában a más időzóna miatt 16 órát szoktak inkább javasolni), de akkor is legtöbb húsz percig. Nem csak a strandon kell védjük magunkat, hanem városnézés, bevásárlás közben is használjunk napvédő krémet, öltözködjünk megfelelően, védve vállunkat, karunkat, lábunkat.

Felhívják a figyelmünket ugyanakkor arra is, hogy a fényvédők helytelen használata fokozza a bőrrák kockázatát. „Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre a kenőcsből négyzetcentiméterenként. Esztétikai okokból azonban ez rendszerint nem történik meg.

Csökkenti a védelmet az is, hogy a fényvédő krémet napközben letöröljük, leizzadjuk, vagy fürdés után nem kenjük be magunkat újra” – fogalmaznak az OMSZ szakemberei. A téves biztonságérzet miatt a fényvédőt használók számára így nagyobb a leégés és a bőrrák kialakulásának veszélye, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást. „A fényvédelemmel kapcsolatban tehát ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyéb módon való védekezés, és csal ezután jönnek a fényvédők” – áll egyebek mellett az OMSZ honlapjáról letölthető kiadványban.

Bőrgyógyászati ajánlás: felejtsük el a szándékos napozást

Bár a napsütésnek a bőrre nézve vannak pozitív hatásai is, a napsugárzás részét képező UV-sugárzás bizonyítottan rákkeltő hatású. Éppen ezért Gáspár Réka bőrgyógyász, nemcsak óvatosságra int, hanem azt ajánlja, a szándékos napozást felejtsük el, ha hosszú távon szép é

Ebben a 8-as feletti UV-indexnél esedékes helyzetre is kitérnek, megjegyezve azonban, hogy ilyen Magyarországon ritkán fordul elő. Ez az érték már extrém UV-sugárzást jelez, a tengerparton és és magas hegyekben nyaralók még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A nem kellően védett bőr ilyenkor már 10 perc alatt leég. A szakemberek azt tanácsolják, ilyenkor a déli órákban egyáltalán ne tartózkodjunk a napon.