Leégésveszély színekben és számokban: micsoda az UV-index?

Rédai Attila 2017. július 07., 15:50 utolsó módosítás: 2017. július 09., 10:36

Ilyenkor nyár közepén sokszor találkozhatunk az időjárási előrejelzésekben és figyelmeztetésekben az UV-index kifejezéssel – magyarországi forrásokban többször, Romániában kevesebbszer. Mit takar ez a fogalom, és az index mértékétől függően pontosan mire kell vigyázzunk? Ennek jártunk utána.

Megfelelő UV-szűrős napszemüveggel kell védeni a szemünket Fotó: Pixabay.com

Aki a magyarországi időjárás-előrejelzéseket követi, sokkal többször találkozhat az UV-sugárzásról szóló figyelmeztetésekkel, Romániában annyira ez nem elterjedt. Márpedig a napból éppen annyi káros sugárzás érkezik Románia területére is, mint a szomszédban.

Az UV-index az emberre káros ultraviola sugárzás erősségét meghatározó egység, amelynek kategorizálását és színkódolását az egész világra érvényesen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Meteorológiai Világszervezettel (WMO) együtt dolgozta ki. A magyarországi Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) 0 és 10 közötti értékekben határozza meg a sugárzás mértékét, Romániában viszont egy, a 0-tól 15-ig terjedő skálát használnak annak ellenére, hogy a WHO az egész világra érvényes, egységes rendszert szabott. A különbözőség dacára a két skála megegyezik abban, hogy

7-es-as UV-indextől kell számítani azt a sugárzást, ami már nagyon nagynak számít, s ami fokozott veszélyt jelent az emberre nézve.

A használt színskála is különbözik a két országban, Magyarországon a fehértől a kéken, sárgán át a sötétvörösig van használatban, addig Romániában a zöldtől a fehéren, sárgán, vörösön át a liláig terjed a skála.

Nem csak az arcot kellene védeni egy ruhaneművel Fotó: Pixabay.com

Míg Magyarországon automata UV-szintmérő állomások hálózata működik, Pál Imre meteorológustól megtudtuk:

jelen pillanatban nincs információja arról, hogy Erdély területén bárhol mérné a meteorológiai szolgálat az UV-sugárzás erősségét,

tudomása szerint csupán a fővárosban és a tengerparton vannak ilyen állomások. A román meteorológiai intézet hivatalos honlapja sem szán túl tág teret a humánmeteorológia ezen ágának, mindössze egy rövid leírást találunk, s egy, az európai előrejelzési központban készített előrejelzést, amelyik néha térképes, máskor meg nem.

A vízpartokon fokozottabb a kockázat Fotó: Pixabay.com

Azon adatok, amelyeket ezek az előrejelzések tartalmaznak, arra vonatkozó becslések, hogy egy adott nap délben, a várható legerősebb sugárzás idején, tiszta égbolt mellett mekkora veszélyre lehet számítani. Minél magasabban áll a nap az égbolton, annál nagyobb a veszély, de például minél felhősebb az ég, annál alacsonyabb a sugárzás, bár a

káros UV-sugarak nyolcvan százaléka áthatol a vékony felhőrétegen, s a fátyolfelhős égvolt pedig inkább növeli a sugárzás erősségét,

tudhatjuk meg az OMSZ leírásaiból. Az UV-index kiszámítása ugyanakkor függ az ózonréteg sűrűségétől, a földrajzi helyzettől, a földfelszínről való visszaverődéstől is – ez utóbbi miatt van az, hogy a vízpartokon a legnagyobb a sugárzás s az ebből fakadó veszély mértéke.

Térképes UV-előrejelzés Romániában...

Az OMSZ mért adatok, előrejelzések és tanácsok, javaslatok széles tárházát kínálja a honlapjukat felkereső polgárok számára. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy a júliusra jellemző, 7-es UV-indexnél erősebb sugárzás esetén mi a teendő: feltétlenül szükséges védekezni a leégés ellen, mert a védtelen bőrfelület számára ilyenkor magas a kockázat, 15-20 perc alatt leéghetünk.

Legalább 15-ös faktorszámú napvédő krémet kell használjunk ilyenkor, hordjunk széles karimájú kalapot, s használjunk napszemüveget is.

Napozás csak 11 óra előtt és 15 óra után javallott (Romániában a más időzóna miatt 16 órát szoktak inkább javasolni), de akkor is legtöbb húsz percig. Nem csak a strandon kell védjük magunkat, hanem városnézés, bevásárlás közben is használjunk napvédő krémet, öltözködjünk megfelelően, védve vállunkat, karunkat, lábunkat.

...és Magyarországon Fotó: OMSZ

Felhívják a figyelmünket ugyanakkor arra is, hogy a fényvédők helytelen használata fokozza a bőrrák kockázatát. „Ahhoz, hogy a gyár által garantált fényvédelem meglegyen, viszonylag jelentős mennyiséget kell felkenni a bőrre a kenőcsből négyzetcentiméterenként. Esztétikai okokból azonban ez rendszerint nem történik meg.

Így nagyon kevesen használják előírás szerint a fényvédőket, de abban a tudatban tartózkodnak a napon, hogy megtették a szükséges óvintézkedéseket.

Csökkenti a védelmet az is, hogy a fényvédő krémet napközben letöröljük, leizzadjuk, vagy fürdés után nem kenjük be magunkat újra” – fogalmaznak az OMSZ szakemberei. A téves biztonságérzet miatt a fényvédőt használók számára így nagyobb a leégés és a bőrrák kialakulásának veszélye, mint akik már eleve kerülik a túlzott napozást. „A fényvédelemmel kapcsolatban tehát ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyéb módon való védekezés, és csal ezután jönnek a fényvédők” – áll egyebek mellett az OMSZ honlapjáról letölthető kiadványban.

Ebben a 8-as feletti UV-indexnél esedékes helyzetre is kitérnek, megjegyezve azonban, hogy ilyen Magyarországon ritkán fordul elő. Ez az érték már extrém UV-sugárzást jelez, a tengerparton és és magas hegyekben nyaralók még nagyobb veszélynek vannak kitéve. A nem kellően védett bőr ilyenkor már 10 perc alatt leég. A szakemberek azt tanácsolják, ilyenkor a déli órákban egyáltalán ne tartózkodjunk a napon.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat