HIRDETÉS

Mária-kert, ahol mindenki egyenrangú

Péter Beáta 2018. június 21., 15:51 utolsó módosítás: 2018. június 27., 13:02

A kavicsos ösvényeken haladva egy lánnyal találkozunk: a rózsaszirmokat szedi épp egy kosárba. Rózsavíz lesz belőle – mondja mosolyogva. Az ösvény túloldalán pedig hosszan sorakoznak a feketeribizli-bokrok, távolabb levendula ontja illatát. Ott, ahol véget ér Csíksomlyón a Mária-út, serény kezek alakították ki a Mária-kertet az évek során, hogy az elfáradt zarándokok itt megpihenhessenek, lehetőségük legyen az elmélkedésre, imádkozásra, találkozásra Jézussal és önmagukkal.

„Ennek fele sem tréfa, inkább itthon felássák a kertet, és annyi levendulát ültetünk, amennyit csak akarunk, de mindenki jöjjön haza” Fotó: Péter Beáta

Gyalogosan, nagy melegben érkezünk meg a dévai Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó csíksomlyói Szent István Kollégiumhoz. A kapuban Biró Julianna zarándokkísérő fogad mosolyogva, biztat, lépjünk be bátran, szeretettel fogadnak mindenkit. Ő az, aki a zarándokokat végigvezeti a Mária-kertben, együtt imádkozik velük. Szívesen igazít útba minket is, lelkesen magyarázza, mit hol találunk. Tizenöt udvar kialakítását kezdték el még 2010-ben, amelyek a Mária életében kiemelkedő eseményeknek állítanak emléket. A rózsákkal, gyógynövényekkel övezett ösvényeken ezeket a stációkat járhatjuk be a mintegy három hektáros kertben.

Az első helyszín a találkozás udvara, majd következik a Magnificat udvara, a betlehemi udvar, a játék-udvar, az egyiptomi, a menekülés udvara tüskés növényekkel körbevéve, a munkaudvar, a kánai menyegző terme.

HIRDETÉS

Balázs Zsóka Fotó: Péter Beáta

„Ez a nagy csűrház, Csaba testvér úgy képzelte el, hogy a zarándokok ott elfogyaszthatják a tízóraijukat, vagy keresztelőket is tartanak majd ott, reméljük, hogy majd betölti a funkcióját. De ott van a szenvedés udvara, innen kimehetnek a zarándokok a Jézus-hágóra. Egy régi parasztházat képzelt el mellé Csaba testvér, ahová idős korára visszavonul, gyóntat, meghallgatja az embereket. Ez a ház azt jelképezné, amikor Jézus az apostolokat meghívja az otthonába, és Mária vendégül látja őket. Majd következik a magyarság udvara, itt egy hármashalom van kialakítva. Csaba testvér írt egy elmélkedést is, nemsokára nyomdába kerül, az itteni rész arról szól, amikor Szent István király felajánlja az országát a Szűzanyának. De ott van a rózsafüzér udvara is, ha olyan csoportunk érkezik, amelynek tagjai szívesen elmondanák velünk a rózsafüzért, akkor együtt imádkozunk” – magyarázta a zarándokkísérő. Tovább haladva találjuk a Szentlélek kiáradásának udvarát, az egyház Anyjának udvarát, a déli harangszó udvarát, valamint az önátadás udvarát.

Fotó: Péter Beáta

A kert folyamatosan épül, szépül, az otthon lakói nagy gonddal munkálkodnak benne. Levendulák és más illatos gyógynövények mellett haladunk el – az évek során ugyanis gyógynövényes ültetvényeket alakítottak ki. De nem csak termesztik, fel is dolgozzák a gyógynövényeket, a Kájoni Herbárium teaház fontos helyszíne a kertnek és az otthonban lakó diákoknak, nevelőknek.

„Ezelőtt kilenc évvel, amikor idejöttünk Csíkszeredába, és nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a Szent István-otthonnak kamasz diákjai lesznek, tehát a környékbeli házainkból, délutáni foglalkoztatóinkból a gyermekek nyolcadik osztályos korig tudnak tanulni, utána beköltöznek ide. Elég hamar körvonalazódott, hogy ezeknek a kamaszoknak mindenekelőtt valamilyen célt kell kitűzni, hogy legyen egy lobogó, ami alatt menetelni lehet. Azelőtt egy fél évvel fedeztük fel, hogy a Sapientia egyetem diákjai hagytak örökségül egy pár tövet, mert tervben volt, hogy az épületben kertészeti egyetem fog indulni, aztán elmaradt. Felfedezvén ezeket a töveket, az elsődleges gondolat az volt, hogy beszelídítjük őket, kis virággruppokat készítünk és milyen jól fog az kinézni. De mikor én magam is behatóbban kezdtem megismerni Somlyónak a történetét és Kájoni Jánost – neki ugye vannak a gyógynövényekről is feljegyzései –, akkor azt gondoltuk, hogy miért ne legyen ő nekünk a példaképünk.

A kolostor belső kertjében annak idején gyógynövényeket termesztettek, mert a ferences atyák voltak a szegények orvosai és szerettük volna a gyógynövénytermesztés hagyományát visszahozni és ennek egy arculatot adni”

– magyarázta Balázs Zsóka, az otthon nevelője, amikor egy gyógynövényekből főzött tea mellett leültünk beszélgetni.

A gondolatot tett követte, kezdetben öt tő levendulájuk, öt izsóp, három boldogasszony tenyere, két metélőhagyma és apróbojtorjánjuk volt. Egyik évben viszont meglátogatta őket egy magyarországi csapat, amelynek a vezetője bencés pap volt Pannonhalmán. Amikor meghallotta, hogy milyen álmokat dédelgetnek a csíksomlyói otthon lakói, meghívta őket Pannonhalmára az ottani főkertészhez. Zsóka nevetve mesélte, hogy amikor ott meglátták a tizenhét hektáron elterülő levendulaültetvényt, a lányok haza sem akartak jönni.

Fotó: Péter Beáta

„A fiúk gondolták, hogy ennek fele sem tréfa, inkább itthon felássák a kertet, és annyi levendulát ültetünk, amennyit csak akarunk, de mindenki jöjjön haza. Itthon a fiúk nagyon serényen neki is fogtak, így kapta meg a kert a formáját. Szaporítottuk tőszaporítással a levendulát és azzal népesítettük be a kertet. Szabó Gyuri bácsival az élen egy nagyon jó segítő csapat társult mellénk, a gyöngyösi Eszterházy egyetem kertész tagozata, akik kezdték az általunk fogott magokból kinevelni a palántákat, minden évben pünkösd előtt egy héttel itt vannak. Akkorra már elolvad a hó is, azon a héten már nagyon intenzíven lehet kertészkedni. Egy fajból ötszáz tövet hoznak. Van egy nagyszerű önkéntesünk, a városi főkertész asszony, Burista Csilla, akinek a vezetése alatt nevelgetünk mi is palántákat. Persze, azok nem olyan szépek, kövérek, mint az egyetemisták által hozottak, de a miénkek. Beindult a kertész szak a Venczel József iskolában, ott is van tanuló diákom, tehát van segítség mindenféleképpen.”

Fotó: Péter Beáta

Az évek során aztán többféle gyógynövényt próbáltak „beszelídíteni” a kertbe, szurokfüvet, lándzsás útifüvet, kamillát, csombort, igaz, volt, amelyik nem szerette a kert talaját. De nem adták fel, mert ami nem terem meg a somlyói területen, azt a Benignitas Alapítvány csíkpálfalvi kertjébe termesztik meg. Mostanra mintegy húszféle gyógynövény gyűjtenek be a kertből.

Időközben kialakult az igény arra is, hogy ne csak termesszék, hanem fel is dolgozzák a gyógynövényeket, így jöttek létre a Mária-tarisznyák. A fehér gyolcsból készült kis zsákokat kézzel hímezték ki a lányok, tartalmuk pedig kilenc gyógynövényből álló teakeverék volt.

Fotó: Péter Beáta

„Ezek szép ajándékok voltak bárkinek, mert ha egy kamasz ilyent készít, már önmagában diadal, viszont, mivel fehér volt, hamar koszolódott, gondolkodtunk egy praktikusabb csomagoláson. Egy kedves ismerősünkkel, Kelemen Gáborral közösen találtuk ki a Kájoni Herbárium arculatát. Az ő segítségével jutunk hozzá a csomagolózacskókhoz is, évente tízezer darabot szoktak nekünk legyártani és azokat mi megtömjük gyógynövényekkel.

Jó érzés látni, hogy amikor bejön egy öreg néni, aki talán az utolsó két kiló krumpliját hozza adományba, akkor az istenfizessén túl a gyerekek át tudják nyújtani neki a saját terméküket köszönetképp”

– fejtette ki Zsóka. A gyógynövénytermesztés és feldolgozás folyamatában mindenki részt vesz az otthonból. És munka van bőven, ültetés, kapálás, gyomlálás, begyűjtés, a gyógynövények felszecskálása, kiteregetése, szárítása, csomagolása. Igazi csapatmunka, Zsóka szerint úgy össze vannak fonódva, mint egy lánc, és vigyáznak is, hogy ne szakadjon meg. A nevelő egyik születésnapjára illóolaj lepárlót kapott, így aromavizek lepárlásával is kísérleteznek.

Fotó: Péter Beáta

A gyógynövények illatától belengett teaház nem csak a közös munka helyszíne, a növények feldolgozásakor összegyűlt lányok ilyenkor sok mindent megbeszélnek. „Ez az a hely, ahol megbeszéljük a szívügyeket, szerelmeket, szakításokat élünk túl, barátkozásokat élünk meg. Távolabb is van a háztól, egy intimebb, kisebb tér, más a hangulata. Gyógynövények vannak, mindenféle illatok, oldottabb is a hangulat, ez egy olyan miliő, ahol jobban megnyílnak a gyerekek. Eleve a kert is áldás. Mikor együtt dolgozunk kint, sokszor olyant is megtudok, amit nem akarok. Mert szó szót hoz, felszabadultabbak lesznek, és ilyenkor jobban megismerem a gyerekek erősségeit is. Mert beszélnek, megnyílnak, nem diák és nevelő kapcsolat van, a kertben egyenrangúak vagyunk” – hangsúlyozza Balázs Zsóka.

Távozásunk előtt még egyszer végigtekintünk a kerten, az idilli látvány megnyugtató a léleknek. Még visszatérünk ide.

Gyógynövénynap Székelyföldön
Harmadik alkalommal tartják meg Csíksomlyón a gyógynövényeket népszerűsítő Székelyföldi Gyógynövénynapot június 29-én. A hagyományok őrzése és a gyógynövények népszerűsítésének céljából három évvel ezelőtt született a Székelyföldi Gyógynövénynap. A rendezvény helyszíne Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által életre hívott Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központja.  A rendezvényen erdélyi és anyaországi gyógynövényszakértők, kutatók és természetgyógyászok tartanak előadást. A program részeként székelyföldi gyógynövényes családi gazdaságok is kiállítanak, bemutatkoznak a nagyközönség előtt. A rendezvény minden látogató számára ingyenes.
A program délután négy órától kezdődik, köszöntőt mond Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, Macalik Ernő biológus, gyógynövényszakértő, Magyar Örökség Díjas, a rendezvény fővédnöke, Dr. Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy Megyei Szervezetének elnöke.
Ezt követően a Szent István Otthon leányainak előadásában népdalcsokrot lehet meghallgatni, majd az otthon és a Kájoni János Iskola diákjainak Kájoni János és öröksége című előadása következik, utána Vszi Levente énekes, kosteleki hagyományőrző lép színpadra. Szabó György, Magyar Örökség-díjas bükki füvesember Az egészség megőrzése gyógynövényekkel, Csomai Zita orvos-természetgyógyász, életmód-tanácsadó és terapeuta Szív- és érrendszeri, emésztőszervi megbetegedések megelőzése és kiegészítő terápiája gyógynövényekkel, Dr. Papp Nóra egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar) A népi orvoslás gyógynövényei a Homoródok mentén címmel tart előadást. Dalcsokorral és tánccal örvendezteti meg a közönséget a Szent Ferenc Alapítvány dévai együttese, majd Bernád Ilona szülésznő, természetgyógyász előadását lehet meghallgatni, melyenk címe Gyógynövényeink születéskor, a csecsemő- és gyermekgondozásban. Az előadás után a Role zenekar koncertje következik. A délután folyamán gyógynövényporták kiállítása és vására várja az érdeklődőket, de lesznek gyermekfoglalkozások, tehetségsátrak, amelyekben a Szent Ferenc Alapítvány gyermekei mutatkoznak be. Az estet hagyománytűz gyújtás és az Erdélyi Népi Ízőrző Lovagrend közreműködésével készült bográcsos vacsora zárja.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS